Uvarovit

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Uvarovit Oroszországból.

Az uvarovit (kalcium-króm nezoszilikát) önálló a gránátcsoport ásványai között, krómtartalma miatt. Szabályos rendszerben kristályosodik rombokaéder és tetraéderes formában, igen ritka ásvány. Drágakőként csak az 1 karátnál nagyobb darabjait hasznosítják, apró szemcséit csiszolópornak alkalmazzák. Elsősorban az ásványgyűjtők között népszerű.

[szerkesztés] Nevének eredete és felfedezése.

Nevét egy 18. században élt orosz államférfiről, Szergej Szemjonovics Uvarov-ról kapta. Egyes források szerint a latin uva (=szőlő) szó alapján nevezték el.

[szerkesztés] Kémiai és fizikai tulajdonságai.

Képlete: Ca₃Cr₂(SiO₄)₃
Szimmetriája: szabályos kristályrendszerben, több tengely- és lapszimmetriája létezik.
Sűrűsége: 3,4–3,8 g/cm³.
Keménysége: 7,5 nagyon kemény ásvány (a Mohs-féle keménységi skála szerint).
Hasadása: nem hasítható.
Törése: könnyen, kagylósan törik..
Fénye: gyémánt vagy üvegfényű.
Színe: élénk smaragdzöld vagy méregzöld.
Átlátszósága: áttetsző, van opak változatban is.

[szerkesztés] Keletkezése.

Króm ércekkel fordul elő, másodlagos átitatódás útján keletkezik. Kromitércek telléreinek hasadékaiban képződik. Hasonló ásványok: a smaragd és a demantoid.

[szerkesztés] Előfordulásai.

Oroszországban az Ural-hegység területén. Csehországban Finnország és India területén. Olaszországban és Törökország területén. Dél-Afrikában Bush-földön. Az Egyesült Államokban Kalifornia szövetségi államban, Kanada Quebec tartományában, ahol eddig az egyetlen 1 karátnál nagyobb kristály példányát találták.