Uzon

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Uzon (románul Ozun, németül Usendorf) falu Romániában Kovászna megyében. Bikfalva, Lisznyó, Lisznyópatak, Sepsimagyarós, Szentivánlaborfalva, és Veszőstelep tartozik hozzá.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Története
3 Látnivalók
4 Híres emberek
5 Testvértelepülései

[szerkesztés] Fekvése

Sepsiszentgyörgytől 9 km-re délkeletre a Feketeügy jobb partján fekszik.

[szerkesztés] Története

1332-ben Uzun néven említik először. Területe ősidők óta lakott. A Feketeügy teraszán bronzkori telep nyomaira bukkantak. 1612-ben a szászok dúlták fel, 1704-ben a labancok a faluval együtt porig égették, 1706-ban a kurucok ostromolták. A faluban 1717 és 1719 között pestisjárvány pusztított. 1764-ben itt eskették fel a császár iránti hűségre a bevonuló székely határőröket, ettől kezdve zászlóaljparancsnoki székhely lett. 1810-ben vásártartási joga volt. 1738-ban a vártemplomot földrengés rongálta meg. Az 1802. évi az újabb földrengés után 1819-ben lebontották, mai temploma 1829-re lett készen. Harangtornya 1844-ben épült a régi kaputorony helyén. Védőfalait 1901-ben lebontották, 1902-ben a templomot is teljesen átépítették. Az uzoni csatában esett el 1849. július 2-án Gábor Áron honvédőrnagy, a székely tüzérség parancsnoka. 1910-ben 1777 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi járásához tartozott. 1992-ben 2714 lakosából 2431 magyar, 266 román, 10 cigány, 3 német.

[szerkesztés] Látnivalók

Református templom

Református vártemploma középkori 13. századi eredetű, 15. század végi átépítéssel.

Katolikus templom

Római katolikus temploma a korábbi kápolna helyett 1819-ben épült.
Ortodox temploma 1830-ban épült.
A Mikes-kastély 1755 körül épült, elődjét a Béldi-udvarházat már 1544-ben említik. A kastélyt a 20. század elején átalakították.
A falu szélén az egykori huszárlaktanya 18. századi épülete áll.

Pünkösti-udvarház . (épült: 1810 körül). Jelenleg itt van a községi könyvtár.

Gidófalvi-udvarház

Temesvári-udvarház a XIX. század végi eklektika egyetlen képviseloje

Dankó-ház (épült: 1835)

Györbíró-ház (épült: 1838)

Tarcsi-ház (épült: 1826)

[szerkesztés] Híres emberek

Innen származik az uzoni gróf Béldi család, melynek számos neves tagja született itt.
Itt született 1781-ben Erdélyi Lajos nyelvész.
Itt született 1927-ben Beke György író, műfordító, újságíró.
Uzoni Jankó Boldizsár, XVIII. századi református egyházi író;

Uzoni Fosztó István (1729-1777), unitárius lelkész, történetíró;

Uzoni Béldi Mátyás (1707-1804) latin nyelvű elégiaszerző;

D. Veres Jeno (1882-968) református lelkipásztor, egyházi író, szerkesztő és műfordító;

Kovács Benedek (1888-1975) tanár, író, műfordító;

Kelemen Lajos (1888-1968) a Bukaresti Magyarság című újság társszerkesztője.

Pünkösti Gergely (1820-1912), 1848–49 béli őrnagy,

Pünkösti Pál (1804-1868) őrnagy a 8. huszárezredben;

Pünkösti Ferenc (1835–1898), református pap, személyesen fogadhatta a községbe érkező Jókait és róla készített fényképfelvételt Orbán Balázs, amikor Uzonnal és környékével ismerkedett.