Vízöntő csillagkép

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

**Vízöntő csillagkép**
Latin név	Aquarius
Latin birtokos eset	Aquarii
Rövidítés	`Aqr`
Rektaszcenzió	20h 38m — 23h 56m
Deklináció	+3° 20´ — -24° 55´
Területe	980 négyzetfok
Nagyság szerint	10.
Teljesen látható	északi 65°-től déli 87°-ig
Legfényesebb csillag Fényessége	β Aquarii (β Aquarii), 2,90^m
Szomszédos csillagképek	Pegazus Csikó Delfin Sas Bak Déli Hal Szobrász Cet Halak
A Vízöntő csillagkép térképe

A Vízöntő (latin: Aquarius) egy csillagkép, egyike a 12 állatövi csillagképnek.

Tartalomjegyzék

1 Története, mitológia
2 Látnivalók
- 2.1 Csillagok
- 2.2 Mélyég-objektumok
3 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Története, mitológia

A mítosz szerint Ganümédészből lett a Vízöntő képe.

Ganümédész a Trója nevét adó Trósz király gyermeke a görög mitológiában.

Egyszer Ganümédész az Ida hegyen legeltette nyáját, amikor Zeusz megpillantotta a szépséges ifjút, és egyből beleszeretett. Sas képében leszállt hozzá, és felvitte magával az Olümposzra. A fiú az istenek pohárnoka lett, és így megkapta a főistentől a halhatatlanságot is.

Trósz király csak évekkel később tudta meg, hogy fia hova tűnt, és olyan keserves siránkozásba kezdett, hogy Zeusz fiáért kárpótlásul leküldte Hermészt, hogy adja Trósznak a világ legjobb és leggyorsabb lovait, amelyek olyan gyorsak voltak, hogy át tudtak futni a vizen. Hermész egy aranytőkét is ajándékozott a trójai királynak. A lovakat Héraklész nyerte el Trósz királytól, amikor megszabadította a várost a Poszeidón által küldött tengeri szörnytől. Így Ganümédész az Olümposzon maradt Zeusszal, akinek szeretője maradt. Ezt hamarosan sértésnek vette Héra, így a főisten, hogy megóvja szerelmét felesége haragjától a csillagok közé emelte.