Vízhozam
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A vízhozam a folyóvizek és kutak teljesítményének a mérőszáma, de minden olyan esetben vízhozamról beszélünk amikor időegység alatt a vizsgált pontra bizonyos mennyiségű víz érkezik.
Folyóvizeknél a vízhozam a vizsgált időegység alatt a vizsgálati keresztszelvénybe érkező vízmennyiséget jelenti. Rendkívül sok dolog befolyásolja. (sebesség, vízállás, medermorfológia stb.) Jele: Q. Mértékegysége: [m³/h,m³/s,m³/min]. Ha Q=1m³/h, az azt jelenti, hogy egy óra alatt egy m³ víz halad át a vizsgált keresztszelvényen. A vízhozamot több eljárással is számolhatjuk. Például egy klasszikus közüllük: Q=v*A ahol a „v” a sebesség [m/s] az „A” a nedvesített keresztszelvény [m2]. Gyakorlati mérési eljárások: Danaidás mérés, forgószárnyas vízhozammérő, ultrahangos mérőműszer, köbözés, bukóéles mérés stb.
Kutaknál is beszélhetünk vízhozamról. A vízadó réteg hozamáról, „amiből a kút táplálkozik”, valamint a kútból kitermelhető vízhozamról. Ez azt jelenti, hogy tartósan mennyi vizet tudunk kitermelni a kútból. A kút tervezési és üzemeltetési munkálatoknál az az ideális, ha éppen annyi vizet tudunk kitermelni, hogy a kút ne homokoljon. Ha többet veszünk ki mint amit a kút vízadó rétege ad, akkor elfogy a víz és homokot szívunk, ez tönkreteszi a szivattyút, esetleges beomláshoz vagy további károsodáshoz vezethet. A kútból tartósan kitermelhető vízhozam függ:
- A kút átmérőjétől (d)
- a vízadó réteg vízáteresztő képességi eggyütthatójától. (k)
- A vízadó réteg vastagsága (H)
- A leszívás mértéke (s)
- A leszívási sugár nagysága (R)
A maximális (kritikus) hozam 2/3 része a tartósan kitermelhető hozam. Qm= 2/3Qmax.
Például a Duna átlagos vízhozama:
- 30 km-rel Passau előtt: 580 m³/s
- Bécsnél: 1,900 m³/s
- Budapestnél: 2,350 m³/s
- Belgrádnál: 4,000 m³/s
- A Duna-delta előtt: 6,500 m³/s