Vitalij Ginzburg

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Vitalij Lazarevics Ginzburg (oroszul: Виталий Лазаревич Гинзбург, Moszkva, 1916. október 4. – ) orosz (volt szovjet) elméleti fizikus és asztrofizikus, az Orosz Tudományos Akadémia tagja, és Igor Tamm utódja, mint a FIAN igazgatója.

Tartalomjegyzék

1 Élete és munkássága
2 Elismerései
3 Vallási nézetei
4 Politikai nézetei
5 Hivatkozások

[szerkesztés] Élete és munkássága

A Moszkvai Állami Egyetemen diplomázott fizika fakultáson 1938-ban, megvédte a kandidátusi (PhD) disszertációját 1940-ben és a doktori disszertációját 1942-ben. 1940-től napjainkig a P.N. Lebegyev Fizikai Intézetben dolgozik, Moszkvában. Eredményei között találjuk a szupravezető-képesség fenomenológiai elméletét, amit Landauval közösen fejlesztettek ki 1950-ben; a plazmabeli elektromágneses hullámterjedést (pl.: az ionoszférában), és a kozmikus (háttér)sugárzás eredetének elméletét. Az 1950-es években kulcsszerepet játszott a szovjet hidrogénbomba kifejlesztésében.

[szerkesztés] Elismerései

Szovjetunió Állami Díja (1953)
Lenin-díj (1966)
a Királyi Asztronómiai Társaság Arany Medálja (1991)
Fizikai Wolf-díj (1994/5)
Lomonoszov Arany Medál
Fizikai Nobel-díj (2003) Alekszej Alekszejevics Abrikoszovval és Anthony James Leggett-tel megosztva.

[szerkesztés] Vallási nézetei

Ateista. Beismeri filozófiában való járatlanságát, majd közli, hogy a materializmus csak egy "intuitív álláspont", amelyet soha nem lehet sem bebizonyítani, sem megcáfolni. Egyébként a tudományos materializmust találja kielégítő nézetnek.

„Ateista vagyok, úgy gondolom, semmi sem létezik a természeten kívül, vagy felett.” („I am an atheist, that is, I think, nothing exists except and beyond nature” – idézet az önéletrajzából)

I do not see any place for God, that is, for something which is beyond nature and has created this nature. But evidently it is impossible to prove that God does not exist. This itself leads to the conclusion that the principle of the freedom of conscience is fair, that is, people should have the unimpeded right to believe in God and, if they so desire, to practice some religion (of course, I am not speaking about wildly fanatical sects and the beliefs justifying banditry and terrorism).

"Nem látok helyet egy Istennek, ami felette áll a természetnek, és megteremtette azt. De nyilvánvalóan lehetetlen bizonyítani, hogy Isten nem létezik. Ez vezet ahhoz a következtetéshez, hogy a gondolkodás szabadságának alapelve alapján az embereknek elidegeníthetetlen joguk van hinni Istenben, és ha kívánják, gyakorolhatnak vallást. (természetesen nem a szélsőségesen fanatikus szektákról és nézetekről beszélek, melyek banditaságot és terrorizmust hirdetnek. "

A panteizmust az ateizmussal azonosítja. ("I don't see in fact any difference between atheism and the pantheism of Spinoza. ")