Vizsoly
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
Régió | Észak-Magyarország | ||||
Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||||
Kistérség | Abaúj–Hegyközi | ||||
Rang | község
|
||||
Terület | 18,41 km² | ||||
Népesség | |||||
|
|||||
Irányítószám | 3888 | ||||
Körzethívószám | 46 | ||||
Térkép |
Település Mo. térképén |
Vizsoly község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Miskolctól közúton kb. 55 kilométerre északkeletre fekszik.
[szerkesztés] Története
A környék az őskor óta lakott. A települést 1215-ben Vislu néven említik először. Neve a német Visili személynévből származhat. A középkorban nagyobb kelentőségre tett szert, annak köszönhetően, hogy közel feküdt a Kassa, Lengyelország és Oroszország felé vezető úthoz.
1590-ben itt nyomtatták az első magyar Bibliafordítást, amit Károli Gáspár fordított.
[szerkesztés] Látnivalók
- Református temploma 13. századi román szentélyhez épült a 14. században, korabeli freskókkal. Kerítőfal övezi, mely egykor erődítésként szolgált.
- A falu római katolikus temploma 1799-ben épült.
- Nevezetessége az itt talált középkori „Vizsolyi biblia”.
- A Regeci-vár romjai egy 624 m magas sziklás hegytornyon fekszenek. II Rákóczi Ferenc és Thököly Imre sok időt töltöttek ebben a várban.