New Immissions/Updates:
boundless - educate - edutalab - empatico - es-ebooks - es16 - fr16 - fsfiles - hesperian - solidaria - wikipediaforschools
- wikipediaforschoolses - wikipediaforschoolsfr - wikipediaforschoolspt - worldmap -

See also: Liber Liber - Libro Parlato - Liber Musica  - Manuzio -  Liber Liber ISO Files - Alphabetical Order - Multivolume ZIP Complete Archive - PDF Files - OGG Music Files -

PROJECT GUTENBERG HTML: Volume I - Volume II - Volume III - Volume IV - Volume V - Volume VI - Volume VII - Volume VIII - Volume IX

Ascolta ""Volevo solo fare un audiolibro"" su Spreaker.
CLASSICISTRANIERI HOME PAGE - YOUTUBE CHANNEL
Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions
Wallenberg család - Wikipédia

Wallenberg család

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Wallenberg család az egyik legbefolyásosabb és leggazdagabb család Svédországban. Híres bankár- és nagyiparoscsalád.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Családtagok

  • Jacob Wallenberg (17461778); Wallberg néven született, de később Wallenbergre változtatta.
  • Marcus Wallenberg (17741833), unokatestvére Jacob Wallenbergnek.
  • Oscar Wallenberg (18161886), Marcus Wallenberg fia, tengerésztiszt, újság-, iparmágnás, és politikus. 1837-ben ellátogatott az Egyesült Államokba, ahol érdekeltté vált a bankszakmában. 1856-ban megalapította a Stockholms Enskilda Bankot, ami a Skandinaviska Enskilda Bank elődje volt.
  • Knut Wallenberg (18531938), Oscar Wallenberg fia, bankár és politikus. 1909-ben megalapította a Stockholmi Gazdasági Iskolát, majd 1912-ben létrehozta az Angol Észak Kereskedelmi Bankot, mely 1921-ben összeolvadt a Hambros Bankkal. Knut Wallenberg LKAB befektetésein keresztül az Észak-Svéd vasérc bányák tulajdonjoga svéd kezekben maradt. Knut Wallenberg 1914 és 1917 Svédország külügyminisztere volt.
  • Marcus Wallenberg (idősebb) (18641943), Oscar Wallenberg fia, nagyiparos és bankár. Marcus Wallenberg a következő kiemelt fontosságú vállalatokkal foglalkozott: ASEA, Ericsson, Papyrus AB, Stora Kopparbergs Bergslag, SAS, SAAB, Scania-Vabis és Skandia. 1916-tól Marcus Wallenberg a két és többoldalú nemzetközi diplomáciában és döntőbíráskodásban is részt vett; legfőképp egy életbevágó kereskedelmi egyezményben 1916-1918-ban, amely Anglia és Svédország között született.
  • Raoul Oscar Wallenberg (18881911), Gustaf Wallenberg fia, hadihajó-tiszt. (Rákban halt meg három hónappal fia, Raoul születése előtt).
  • Jacob Wallenberg (idősebb) (18921980), idősebb Marcus Wallenberg fia, hadihajó-tiszt, bankár, nagyiparos és diplomata. A II. világháborúban a Német Birodalom fő vasérc, és katonai felszereltség beszállítója.
  • Marcus Wallenberg (ifjabb) (18991982), idősebb Marcus Wallenberg fia, nagyiparos, bankar és diplomata. A II. világháborúban felépítette a kereskedelmi kapcsolatot Svédország és Anglia között. Marcus az angolokkal, míg fivére, Jacob a németekkel kötötte meg a kereskedelmi szerződéseket.
  • Gustaf Wally (19051966), Axel Wallenberg fia, táncművész, színész és színház igazgató.
  • Marc Wallenberg (19241971), Marcus Wallenberg fia, bankár, nagyiparos.
  • Peter Wallenberg (idősebb) (1926– ), Marcus Wallenberg fia (ifjabb), bankár és nagyiparos.
  • Jacob Wallenberg (1956– ), Peter Wallenberg fia, a tervezett új elnöke az Investor AB-nak.
  • Marcus Wallenberg (1956– ), Marc Wallenberg fia.
  • Peter Wallenberg (junior) (1959– ), idősebb Peter Wallenberg fia.

[szerkesztés] Raoul Wallenberg

Bővebben a Raoul Wallenberg szócikkben...

1912. augusztus 4-én szülertett. Édesapja Raoul születése előtt meghalt. Raoul nevelését apai nagyapja, Gustav Wallenberg vette át. A család a hagyományok szerint Raoult is bankárnak szánta, ő azonban inkább az építészet és a kereskedelem iránt érdeklődött.

Az elemi iskolát Stockholmban végezte, majd 9 évesen a Svéd Állami Kísérleti Iskolába került. Érettségi után egy hónapig a Stockholms Enskilda Bankban dolgozott, majd letöltötte kötelező katonai szolgálatát a testőrségnél. 1931-től Amerikában folytatta tanulmányait, a Michigan Egyetemen építészetet tanult. Később nagyapja állást szerzett neki egy holland banknál a palesztínai Haifában.

Palesztínában került először kapcsolatba Németországból menekült zsidókkal. 1936-ban visszatért Svédországba, és nemzetközi kereskedelemmel kezdett foglalkozni.

1944-ben az Egyesült Államok is kérte, hogy a svéd kormány járjon közben Magyarországon a zsidók ügyében. A svédek információszerzés és segítségnyújtás céljából Magyarországra küldték Raoul Wallenberget (1944. július 9.).

Raoul nem a hagyományos diplomáciai módszereket alkalmazta, hanem a vesztegetéstől a zsarolással való fenyegetésig szinte bármilyen lehetőséget megragadott, hogy zsidó életeket menthessen. A svéd követség munkatársai először megdöbbentek módszerein, később azonban, sikereit látva, teljes mértékben támogatták.

Raoul Wallenberg a kutatások szerint több ezer embert mentett meg a biztos halától.

1945. január 17-én Wallenberg Budapestről Debrecenbe indult, oda azonban nem érkezett meg. Egyes szemtanúk szerint Moszkvában az NKVD tartotta fogva, majd Langfelderrel együtt a lubjankai börtönbe került. 1945. március 8-án szovjet nyomásra a Magyar Rádió bemondta, hogy Wallenberget a Debrecenbe vezető úton a nyilasok vagy a Gestapo ügynökei meggyilkolták. 1957-ben aztán azt állították, hogy 10 évvel korábban a lubjankai börtönben halt meg.

[szerkesztés] Marcus Wallenberg

1956–ban született, Marc Wallenberg fia. Édesapja öngyilkossága miatt Marcus Wallenberget nagyszülei nevelték. Nagyapja már gyermekkorában rendszeresen magával vitte Marcust a Világbank washingtoni üléseire, amiken rengeteg tanult. Közgazdasági tanulmányait a Georgetown Egyetemen végezte el 1980-ban.

1982-ben örökölte meg azt a családi ereklyét - egy püspöki kancsót -, amely azt jelképezi, hogy ő a Wallenberg család első embere. Jelenleg a családi vállalkozást - szoros együttműködésben unokatestvérével, Jacobbal - 1999 óta vezérigazgatóként irányítja.

Marcus Wallenberg a jelenlegi elnöke az 1919-ben alapított párizsi székhelyű Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (International Chamber of Commerce) szervezetnek, amelynek ma több mint 130 ország nemzeti bizottsága, továbbá kamarák, magánvállalatok, bankok és üzletemberek alkotják és építi kapcsolatait a nemzetközi szervezetekkel, az ENSZ-szel és a WTO-val.

Elnöke az Investor AB-nál, melynek érdekeltségébe tartozó vállalatok világszerte 800 ezer embert foglalkoztatnak, s évi 100 milliárd dollár körüli bevételt ér el. Az Investor csoport olyan óriáscégekben bír meghatározó tulajdonrésszel mint az Electrolux, Stora Enzo és az SKF. Marcus Wallenberg tagja a Bilderberg-csoportnak is.

Marcus Wallenberg szándékai szerint a családi vállalkozásokat fia, Marc vitte volna tovább, aki azonban egy családi vita után, 1971-ben öngyilkos lett.

[szerkesztés] Wallenberg cégek

  • Astra Zeneca, a világ egyik vezető gyógyszergyártója. (2004-es bevétele 21,426 Milliárd amerikai dollár.)
  • SEB (Skandinaviska Enskilda Bank), a legjelentősebb kereskedelmi bank Svédországban. (2004-es bevétele 58,628 Milliárd svéd korona.)
  • Ericsson, mobilkommunikáció, a világ egyik legnagyobb mobiltelefon gyártó vállalata. (2004-es bevétele 131,972 Milliárd svéd korona.)
  • Electrolux, a világ vezető konyhai, fürdőszobai, tisztító és szabadtéri eszközöket gyártó vállalata. (2004-es bevétele 120,651 Milliárd svéd korona.)
  • Scania teherautógyár, a tehergépkocsigyártás egyik legnyereségesebb vállalata a világon.(2004-es bevétele 60,215 Milliárd svéd korona.)
  • Stora Enzo, a legnagyobb európai papírgyár. (2004-es bevétele 13,1875 Milliárd euró.)
  • SKF, golyóscsapágy gyártó cég. (2004-es bevétele 44,826 Milliárd svéd korona.)

[szerkesztés] Referenciák

  • LeBor,A. Hitler's Secret Bankers. 1997 (205)

[szerkesztés] Források

[szerkesztés] Magyar

[szerkesztés] Külföldi

Static Wikipedia (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2006 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia February 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu