New Immissions/Updates:
boundless - educate - edutalab - empatico - es-ebooks - es16 - fr16 - fsfiles - hesperian - solidaria - wikipediaforschools
- wikipediaforschoolses - wikipediaforschoolsfr - wikipediaforschoolspt - worldmap -

See also: Liber Liber - Libro Parlato - Liber Musica  - Manuzio -  Liber Liber ISO Files - Alphabetical Order - Multivolume ZIP Complete Archive - PDF Files - OGG Music Files -

PROJECT GUTENBERG HTML: Volume I - Volume II - Volume III - Volume IV - Volume V - Volume VI - Volume VII - Volume VIII - Volume IX

Ascolta ""Volevo solo fare un audiolibro"" su Spreaker.
CLASSICISTRANIERI HOME PAGE - YOUTUBE CHANNEL
Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions
Welland-csatorna - Wikipédia

Welland-csatorna

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Welland-csatorna (A kép bal oldalán)
A Welland-csatorna (A kép bal oldalán)

A Welland-csatorna 43,3 kilométer hosszan húzódik az Erie-tó és az Ontario-tó között. A csatorna az Észak-Amerikai nagy tavakat az Atlanti-óceánhoz kapocsoló tengeri hajózóút része. A csatornát azért építették, hogy a hajók a Niagara-vízesést kikerülvén az Észak-Amerikai kontinens szívében fekvő Nagy-tavakig juthassanak fel.

A évente 3000 tengerjáró illetve tavi hajón összesen 40 millió tonna áru halad át a csatornán. Megépülte óta nem szükséges az árut folyami hajókon vagy vasúton a Montreali kikötőbe szállítani, az óceánjáró hajók közvetlenül érhetik el Chicago, Detroit, illetve a Nagy-tavak ipari központjainak kikötőit.

[szerkesztés] Történet

Lengyel óceánjáró halad az Eire-tó irányába a Szent Katalin-magashíd alatt
Lengyel óceánjáró halad az Eire-tó irányába a Szent Katalin-magashíd alatt

A Welland Csatorna Társaságot 1824-ben William Hamilton Merritt amerikai vállalkozó alapította, hogy vizet vezessen malmához. A csatorna szakaszosan épült meg és kezdetekben nem is szándékozták nagyobb méretű hajók átbocsájtására használni. Az 1833-ban megnyílt 44 kilométeres csatornát 40 fábol ácsolt zsilip tagolta. A csatornán leghosszabb áthaladni képes hajó 33,5 méter hosszú és 2 méteres merülésű volt.
1839-ben Felső-Kanada kormánya felvásárolta a csatornatársaságot és nekikezdtek a víz mélyítésének, hogy az egyre nagyobb hajók számára is átjárható legyen a létesítmény. A zsilipek számát 27-re csökkentették, a lehetséges hajóhosszt 45,7 méterre növelték.

Az igyekezet azonban hiába valónak mutatkozott. 1854-ben megnyílt a csatornával párhuzamosan futó vasútvonal, amely gyorsaságával és hatékonyságával elcsábította a csatorna ügyfeleit. A hajók mérete tovább növekedett, így a csatornát újból mélyíteni és nagyobbítani kellett. 1859-ben már 89 méter volt a lehetséges hajóhossz, a vízmélyég pedig 4,3 méter, de ez még így is kevés volt. 1913-ban a csatorna nyomvonalát egy helyen megváltoztatva kezdődtek nagyszabású munkálatok. A zsilipeket 235 méteresre növelték, a hajózóút mélysége pedig elérte a 7,3 métert.

Az utolsó nagy csatornaépítés az 1950-es években zajlott. A csatorna alatt alagutakat építettek, a vízmélységet 8,2 méterre növelték. A csatornát keresztező nagyszámú alacsonyabb rendű közutat felnyíló hidakkal látták el. Egy 13,8 kilométer hosszú új csatornaszakasz megépítésével kikerülték Welland belvárosát, ezzel hajók lehetséges hossza 225 méteresre növekedett.

[szerkesztés] Technikai adatok

Hossz: 44 km
A víztükör szélessége változó
A hajóút szélessége 100 méter
Mélység 8,2 m
Áthidalt szintkülönbség
Athaladási idő 11 óra
A 8 csatornazsilip adatai
Kamra hossza 268 m
Kamra szélessége 24,4 m

Lehetséges legnagyobb hajóméretek a csatornán

Hossz: 225,5 méter
Magasság víztükör felett 35,5 méter
Merülés 8,2 méter

[szerkesztés] Lásd még

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Welland-csatorna témájú médiaállományokat.

Nagy-tavak
Szent Lőrinc-folyó
Szent Lőrinc-víziút
[1] - A csatorna műholdképe a Google Earth-ön
[2] - Egy tengerjáró hajó érkezik a zsilipbe a Google Earth műholdfelvételén

Static Wikipedia (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2006 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia February 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu