Wenamon utazása
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Wenamon utazása (tudományos átírással Wn Imn, más névváltozatban Un-Amun) az i. e. 11. század környékén keletkezett, egy moszkvai papiruszon fennmaradt egyiptomi novella. A nagyhatalmi állását elveszített Egyiptom tekintélyének a környező országokban bekövetkezett romlását mutatja be.
A novella főhőse Wenamon (Un-Amun), Herihor, a fáraói címet is elnyert főpap tisztviselője. XI. Ramszesz korában az egyiptomi birodalom gyakorlatilag kettészakadt, északon Neszubanebdzsedu gyakorolta a hatalmat, délen Herihor. Wenamonnak cédrusfát kellett hoznia a Libanon hegységből Amon isten szent bárkája számára. Az egyik kikötőben ellopják értékeit. Büblosz fejedelméhez fordul segítségért, aki először szóba sem akar állni vele, miután azonban egyik apródja révületbe esik, ás Amon istenről beszél, mégis kihallgatja. Wenamon hiába hivatkozik Amon hatalmára, a fejedelem ellenértéket akar a fáért, és nem hajlandó ajándék gyanánt küldeni Egyiptomba. Végül érkezik némi pénz Egyiptomból, Wenamon megkapja a fát, egy vihar Ciprus szigetére sodorja, ahol meg akarják ölni, de a királynő megmenti. A kézirat itt félbeszakad.
A történet rokonságot mutat Szinuhe történetével, a főhős mindkét esetben ugyanarra a területre kerül, s ők és az ottani fejedelmek is nagyjából hasonlóképp cselekszenek. Az egyiptomiak ünnepélyes tirádái mindkétszer gúnyos leintésben részesülnek a fejedelmek részéről. Szinuhe még a fáraó hatalmát dicsőíti, Wenamon már Amonra hivatkozik, tisztában van azzal, hogy Egyiptom akkori urai senkiben sem kelthetnek tiszteletet.
Wenamon története újbirodalmi nyelven íródott, ennek stilárisan a legjobban sikerült és egyben utolsó alkotása. Nem látszik kizártnak az, hogy a történet alapja egy valóban megtörtént vállalkozás. Bármilyen mélyre süllyedt azonban Egyiptom a történet szerint, kultúrájának ősi mivoltát a követét megalázó bübloszi fejedelem is elismeri:
„Mert Amon teremtette az összes országokat, ő teremtette őket, és ő teremtette azt az Egyiptomot, ahonnan jössz, elsőnek. A műveltség pedig onnan jött, hogy eljusson oda, ahol én vagyok, a bölcsesség pedig onnan jött, hogy eljusson oda, ahol én vagyok!”
A munka nem csupán az egyiptomi irodalom jelentős alkotása, hanem a kor legfontosabb történeti forrásai közé is tartozik.
[szerkesztés] Források
Kákosy László: Ré fiai (Budapest, 1993)
Based on work by