Ciprus

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ciprus Aphroditének, a szerelem és a szépség istennőjének hazája. Maga a név görögül rezet jelent. A Földközi-tenger legkeletibb szigete, három kontinens metszéspontjában fekszik. Fővárosa Nicosia (ejtsd: Nikoszia), amely a sziget középső részén található, s a görög-, illetve töröklakta részeket elválasztó zöld vonal áthalad rajta. Nem része Ciprusnak a szigeten fekvő két brit szuverén támaszpont, Akrotiri és Dhekelia (területük összesen 254 km²). Ciprus 2004. május 1. óta az Európai Unió tagja.

"Κυπριακή Δημοκρατία
Kıbrıs Cumhuriyeti
Republic of Cyprus

(Ciprus zászlaja) (Ciprus címere)
mottó: nincs
Hivatalos nyelvek	görög és török
Főváros	Nicosia
Elnök	Tassos Papadopoulos
Terület  - Teljes  - % víz	161. 5895 km2 kicsi
Népesség  - Teljes (2002)	155. 771 657
Függetlenség  - Dátum	Az Egyesült Királyságtól 1960. augusztus 16. (Nem ismeri el Törökország)
Pénznem	Ciprusi font (CYP)
Időzóna	UTC +2
Himnusz	Imnos pros tin Eleftherian
TLD	.cy
Hívószám	+357

Tartalomjegyzék 1 Földrajz 1.1 Domborzat 1.2 Vízrajz 1.3 Éghajlat 1.4 Növény- és állatvilág 1.5 Környezetvédelem 2 Történelem 3 Államszervezet és közigazgatás 3.1 Alkotmány, államforma 3.2 Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás 3.3 Közigazgatási felosztás 3.4 Politikai pártok 3.5 Védelmi rendszer 4 Népesség 4.1 Általános adatok 4.2 Legnépesebb települések 4.3 Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás 4.4 Szociális rendszer 5 Gazdaság 5.1 Általános adatok 5.2 Gazdasági ágazatok 5.3 Közlekedés 6 Kultúra 6.1 Oktatási rendszer 6.2 Kulturális intézmények 6.3 Művészetek 6.4 Hagyományok 6.5 Gasztronómia 7 Sport 8 Ünnepek 9 Külső hivatkozások 10 Források

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Domborzat

Szicília és Szardínia után a Földközi-tenger legnagyobb szigete. Földrajzi értelemben Kis-Ázsiához tartozik, habár szinte mindig Európához tartozóként sorolják be. Észak-déli irányban 4 tájra osztható:

• Kyrenia-hegység: északon, a parttal párhuzamosan futó hegylánc.
• Troodosz-masszívum: a terület középső részén emelkedik, legmagasabb pontja 1 953 m.
• Mezaorea-síkság: a déli parti síksággal összefüggő része.
• partvidéke.

[szerkesztés] Vízrajz

Jelentős folyóval nem rendelkezik, gyakori a vízhiány. Leghosszabb a Pedias nevű, 96 km hosszú folyó.

[szerkesztés] Éghajlat

Cipruson az éghajlat jellegzetesen mediterrán, a Troodoszon a magasabb területeken pedig kontinentális.

[szerkesztés] Növény- és állatvilág

[szerkesztés] Környezetvédelem

[szerkesztés] Történelem

Kb. i. e. 10000 óta lakott volt. i. e. 1600 körül a mükénei civilizáció hatása alá került, majd kereskedelmi kapcsolatokat alakított ki Egyiptommal. Még Egyiptom perzsák általi meghódítása előtt Ciprus a perzsa birodalom része lett, de Nagy Sándor hadjáratai nyomán felszabadult, később az egyiptomi Ptolemajida dinasztia uralta. i. e. 58 után a Római Birodalom bekebelezte. A római birodalom felosztása után 395-ben – egy rövid idejű arab hódítást leszámítva – a Bizánci Birodalom része volt. A keresztes háborúk idején I. Richard (angol király) 1191-ben Koméniusz Izsák legyőzése után meghódította, majd eladta a Templomos Lovagrendnek. Tőlük a mindössze két éves jeruzsálemi királyságát 1187-ben a Szaladdin szultánnal vívott csatában elveszítő Guy de Lusignan vásárolta meg 1192-ben. 1482-ben, az utolsó királynő halálával a ciprusi Lusignan dinasztiának magva szakadt, és a szigeten – újabb adás-vétel révén – a velenceiek rendezkedtek be, akik állandó harcban álltak a terjeszkedő Oszmán Birodalommal. 1571-ben a törökök 60.000 embert számláló flottája végül meghódította Ciprust, és török uralom alatt állt 1878-ig, amikor az angolok elfoglalták. 1925-ben Nagy-Britannia koronagyarmatává vált. Az 1900-as években zajlott a ciprusi görögök Görögországgal való egyesülési mozgalma (enózisz), amely a második világháború után tudott csak megerősödni. 1955-ben megalakult az EOKA nevű szervezet, amely 1959-ig harcolt a gyarmati függőség ellen. A függetlenséget – Nagy-Britannia, Görögország és Törökország közötti háromhatalmi tárgyalások eredményeként – 1960. augusztus 16-án sikerült kinyilvánítani. Az első elnök III. Makariosz görög-ortodox pátriárka lett. Az alelnök egy ciprusi török volt. Azonban, a görög és a török etnikum között állandósultak a feszültségek és összetűzések, ezért 1964-ben Ciprus kérdése az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé került, amely 1964. évi 186-os határozatában békefenntartók telepítését rendelte el a szigeten. 1974. július 13-án a görögországi katonai junta által támogatott ciprusi görög katonatisztek, azzal a szándékkal, hogy Ciprust Görögországgal egyesítsék, államcsínyt kíséreltek meg az érsek-elnök Makariosz ellen, aki életét mentve elmenekült a szigetről. Hét nap múlva, az 1960-as háromhatalmi egyezményre és a török etnikum védelmére hivatkozva, a sziget északi harmadát (37%) Törökország megszállta, és ott a ciprusi törökök a mai napig fennálló saját, önálló közigazgatást alakítottak ki, 1983. november 15-én kikiáltva a csak Törökország által elismert „Észak-Ciprusi Török Köztársaságot”. Ciprus 2004. évi Európai Unióhoz való csatlakozása előtt Kofi Annan ENSZ-főtitkár vezetésével terv készült a sziget újraegyesítésére. A népszavazáson a ciprusi törökök az egyesítés mellett, a ciprusi görögök az egyesítés ellen szavaztak, így a terv kudarcba fulladt, és Ciprus megosztott államként lett az EU tagja.

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Kormány, Parlament, Bíróság

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Az ország a török megszállásig 6 kerületre (επαρχίες/eparhíes / kazalar) volt osztva, itt ezek felsorolása található (elöl a görög utána a török név):

• Αμμόχωστος (Ammóhōstos) / Gazimağusa
• Κερύνεια (Kerýneia) / Girne
• Λάρνακα (Lárnaka) / Larnaka (Tuzla)
• Λευκωσία (Lefkōsía) / Lefkoşa
• Λεμεσός (Lemesós) / Leymosun
• Πάφος (Páfos) / Baf

[szerkesztés] Politikai pártok

[szerkesztés] Védelmi rendszer

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Általános adatok

[szerkesztés] Legnépesebb települések

Limassol (Lemesos): 149100 fő; Larnaca (Lārnax): 48200 fő; Paphos: 32700 fő

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Gazdaság

[szerkesztés] Általános adatok

[szerkesztés] Gazdasági ágazatok

[szerkesztés] Közlekedés

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Oktatási rendszer

[szerkesztés] Kulturális intézmények

könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei

[szerkesztés] Művészetek

• Építészet
• Képzőművészetek
• Irodalom
• Filmművészet
• Zene

[szerkesztés] Hagyományok

[szerkesztés] Gasztronómia

[szerkesztés] Sport

• Ciprusi labdarúgócsapatok listája

[szerkesztés] Ünnepek

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Republic of Cyprus
• Kuzey Kıbrıs Türk Cumhuriyeti Cumhuriyet Meclisi
• cips: cyprus international press service – english / deutsch
• Ciprus domborzati térképe
• Fényképek a fővárosról, Nicosia-ról

[szerkesztés] Források

• Földrajzi Világatlasz (Nyír-Karta Bt., Kossuth Nyomda, Bp. 2003.)
• Cartographia Világatlasz (Cartographia Kft., Bp. 2001-2002.)

A világ országai | Ázsia

Afganisztán | Arab Emírségek | Azerbajdzsán | Bahrein | Banglades | Bhután | Brunei | Ciprus | Fülöp-szigetek | Grúzia | India | Indonézia | Irak | Irán | Izrael | Japán | Jemen | Jordánia | Kambodzsa | Katar | Kazahsztán | Kelet-Timor | Kína (Hongkong és Makaó) | Kirgizisztán | Koreai Köztársaság (Dél-Korea) | Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (Észak-Korea) | Kuvait | Laosz | Libanon | Malajzia | Maldív-szigetek | Mianmar (Burma) | Mongólia | Nepál | Omán | Oroszország | Örményország | Pakisztán | Srí Lanka | Szaúd-Arábia | Szingapúr | Szíria | Tádzsikisztán | Thaiföld | Törökország | Türkmenisztán | Üzbegisztán | Vietnam

Függő területek: Akrotiri és Dhekelia | Karácsony-sziget | Kókusz (Keeling)-szigetek

Vitatott státuszú területek: Észak-Ciprus | Hegyi-Karabah | Palesztina | Tajvan

Az Európai Unió

Ausztria | Belgium | Bulgária | Csehország | Ciprus | Dánia¹ | Egyesült Királyság | Észtország | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Írország | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Luxemburg | Magyarország | Málta | Németország | Olaszország | Portugália | Románia | Spanyolország | Svédország | Szlovákia | Szlovénia

¹Kivéve Grönlandot és Feröert