New Immissions/Updates:
boundless - educate - edutalab - empatico - es-ebooks - es16 - fr16 - fsfiles - hesperian - solidaria - wikipediaforschools
- wikipediaforschoolses - wikipediaforschoolsfr - wikipediaforschoolspt - worldmap -

See also: Liber Liber - Libro Parlato - Liber Musica  - Manuzio -  Liber Liber ISO Files - Alphabetical Order - Multivolume ZIP Complete Archive - PDF Files - OGG Music Files -

PROJECT GUTENBERG HTML: Volume I - Volume II - Volume III - Volume IV - Volume V - Volume VI - Volume VII - Volume VIII - Volume IX

Ascolta ""Volevo solo fare un audiolibro"" su Spreaker.
CLASSICISTRANIERI HOME PAGE - YOUTUBE CHANNEL
Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions
Xfce - Wikipédia

Xfce

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Xfce

Xfce 4.4 felület
Fejlesztő: Olivier Fourdan
Legfrissebb stabil kiadás 4.4.0 / 2007. január 21.
Operációs rendszer: Linux, UNIX, BSD
Kategória Grafikus felhasználói felület
Licenc: GPL
Weboldal [1]

Az Xfce egy ingyenes grafikus környezet UNIX és más UNIX-alapú platformokra, mint a Linux, Solaris vagy a BSD. Egér általi vezérlésre tervezték, és a konfigurációs fájlok rejtettek az egyszerű felhasználók esetében. GTK+ 2.x-es környezetet használ, mint a GNOME. Az Xfwm ablakkezelőt használja.

Az Xfce név az „XForms Common Environment” rövidítése, de kétszer újraírták az Xfce alapjait és már nem használja az XForms készletet. A név megmaradt, de már már az „XFce” helyett úgy írják, hogy „Xfce”.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Története

[szerkesztés] 2.0 - előzetes változat

Olivier Fourdan 1997 elején kezdte el az Xfce fejlesztését. Egy egyszerű projektként indult XForms alatt, és a CDE ingyenes Linux klónjaként szánták. Fourdan jelentette meg, és ezt követően megnőtt rá az igény.

[szerkesztés] 2.x verzió

Fourdan folytatta a projekt fejlesztését és 1988-ban megjelent az Xfce 2.x, amely az Xfce első ablakkezelőjével, az Xfwm-mel rendelkezett. Be akarta építeni a környezetet a Red Hat Linuxba, de ezt visszautasították, mivel az XForms-ra épült. A Redhat csak akkor fogadta el a szoftvert, amikor az már ingyenes és nyílt forráskodú volt, ugyanis az XForms zárt forráskódú és csak magánszemélyek számára ingyenes.

[szerkesztés] 3.x verzió

Az Xforms, amelyre az Xfce épült, nagyban meghatározta a projekt további sorsát. Növekedett a GTK+ népszerűsége, és Fourdan úgy látta, hogy ezzel az eszközzel le lehetne cserélni az XForms-ot. 1999 márciusában elvetette a régi Xfce-t, éselkezdte újraírni a projektet, amelynek az alapja most már a GTK+ volt. Az eredmény az Xfce 3.0 volt, amely GNU GPL licenc alatt készült. Most, hogy nyílt forráskódúvá vált, a GTK+ segítségével számos újdonság megjelent, mint pédául a „fogd és vidd” módszer, más nyelvek támogatása és a jobb konfigurálhatóság. 2001 februárjában a 3.8.1-es verzióval felkerült a SourceForge-ra.

[szerkesztés] 4.x verzió

Thunar, az Xfce fájlkezelője.
Thunar, az Xfce fájlkezelője.

Az Xfce nagy fejlődést mutatott a 4.2.0-ás verzióban - a GTK+ 2 függvényeit használta. Más egyéb változás is volt ebben a verzióban, mint például az SVG ikonok. 2007 januárjában megjelent az Xfce 4.4.0. A legjelentősebb változása ennek a verziónak a Thunar fájlkezelő használata, leváltva ezzel az Xffm-et. Ezen kívül megemlítendő még az átlátszóság és a vettet árnyék megjelenése, és asztali ikonok használata is lehetővé vált.

[szerkesztés] Xfce alkalmazások

Az Xfce rendelkezik egy fejlesztőkörnyezettel alkalmazások készítéséhez. Léteznek olyan programok, amelyek az Xfce függvénytárait használják, ilyen például a Mousepad szövegszerkesztő vagy az Xfmedia zenelejátszó és a Terminal.

A Thunar az Xfce alapértelmezett fájlkezelője. A Nautilus-ra hasonlít, és elsődleges szempont volt a fejlesztése során a sebesség és az alacsony memóriahasználat. Rendelkezik archívumkezelővel, melynek neve Xarchiver.

Egyéb Xfce alkalmazások:

  • Xfmedia: Egy Xine alapú médialejátszó Xfce alá.
  • Xfprint: Nyomtatáskezelő
  • Xfburn: CD/DVD író program

[szerkesztés] Xfce disztribúciók

Xfce Xubuntu 6.06-on
Xfce Xubuntu 6.06-on

Az Xfce nem olyan elterjedt a Linuxos disztribúciók körében, mint a KDE vagy a Gnome. Néhány disztribúció alapértelmeztt grafikus környezetként, de a legtöbb csak választható formában tartalmazza.

Néhány Linux-disztribúció, amely alapértelmezettként tartalmazza az Xfce-t.

[szerkesztés] Külső hivatkozások


  UNIX kultúra  m·v·sz 
Unix-szerű rendszerek:   Linux | QNX | HP-UX | AIX | AtheOS | Syllable | DNIX | Digital UNIX | Tru64 | BSD | IRIX | MINIX | NeXTSTEP | OS-9 | OS-9/68k OS-9000 | OS/360 | OSF/1 | Plan 9 | Solaris | SunOS | UNIflex | Ultrix | UniCOS | Xenix | z/OS
BSD:   NetBSD | FreeBSD | OpenBSD | PicoBSD | MicroBSD | MirBSD | DragonFly BSD | WarBSD | ekkoBSD | BSD/OS | Darwin | TrustedBSD
Linux-disztribúciók:   blackPanther OS | CentOS | Damn Small Linux | Debian | Fedora Core | Frugalware | Gentoo | GoboLinux | KNOPPIX | Kubuntu | Mandriva | MEPIS | PCLinuxOS | Red Hat Enterprise Linux | Red Hat Linux | Slackware | SuSE Linux | Ubuntu | UHU-Linux | Vector Linux | Xandros | Zenwalk
Az összes Linux-disztribúció

Static Wikipedia (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2006 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia February 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu