Xfce
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Xfce |
|
---|---|
![]() Xfce 4.4 felület |
|
Fejlesztő: | Olivier Fourdan |
Legfrissebb stabil kiadás | 4.4.0 / 2007. január 21. |
Operációs rendszer: | Linux, UNIX, BSD |
Kategória | Grafikus felhasználói felület |
Licenc: | GPL |
Weboldal | [1] |
Az Xfce egy ingyenes grafikus környezet UNIX és más UNIX-alapú platformokra, mint a Linux, Solaris vagy a BSD. Egér általi vezérlésre tervezték, és a konfigurációs fájlok rejtettek az egyszerű felhasználók esetében. GTK+ 2.x-es környezetet használ, mint a GNOME. Az Xfwm ablakkezelőt használja.
Az Xfce név az „XForms Common Environment” rövidítése, de kétszer újraírták az Xfce alapjait és már nem használja az XForms készletet. A név megmaradt, de már már az „XFce” helyett úgy írják, hogy „Xfce”.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
[szerkesztés] 2.0 - előzetes változat
Olivier Fourdan 1997 elején kezdte el az Xfce fejlesztését. Egy egyszerű projektként indult XForms alatt, és a CDE ingyenes Linux klónjaként szánták. Fourdan jelentette meg, és ezt követően megnőtt rá az igény.
[szerkesztés] 2.x verzió
Fourdan folytatta a projekt fejlesztését és 1988-ban megjelent az Xfce 2.x, amely az Xfce első ablakkezelőjével, az Xfwm-mel rendelkezett. Be akarta építeni a környezetet a Red Hat Linuxba, de ezt visszautasították, mivel az XForms-ra épült. A Redhat csak akkor fogadta el a szoftvert, amikor az már ingyenes és nyílt forráskodú volt, ugyanis az XForms zárt forráskódú és csak magánszemélyek számára ingyenes.
[szerkesztés] 3.x verzió
Az Xforms, amelyre az Xfce épült, nagyban meghatározta a projekt további sorsát. Növekedett a GTK+ népszerűsége, és Fourdan úgy látta, hogy ezzel az eszközzel le lehetne cserélni az XForms-ot. 1999 márciusában elvetette a régi Xfce-t, éselkezdte újraírni a projektet, amelynek az alapja most már a GTK+ volt. Az eredmény az Xfce 3.0 volt, amely GNU GPL licenc alatt készült. Most, hogy nyílt forráskódúvá vált, a GTK+ segítségével számos újdonság megjelent, mint pédául a „fogd és vidd” módszer, más nyelvek támogatása és a jobb konfigurálhatóság. 2001 februárjában a 3.8.1-es verzióval felkerült a SourceForge-ra.
[szerkesztés] 4.x verzió
Az Xfce nagy fejlődést mutatott a 4.2.0-ás verzióban - a GTK+ 2 függvényeit használta. Más egyéb változás is volt ebben a verzióban, mint például az SVG ikonok. 2007 januárjában megjelent az Xfce 4.4.0. A legjelentősebb változása ennek a verziónak a Thunar fájlkezelő használata, leváltva ezzel az Xffm-et. Ezen kívül megemlítendő még az átlátszóság és a vettet árnyék megjelenése, és asztali ikonok használata is lehetővé vált.
[szerkesztés] Xfce alkalmazások
Az Xfce rendelkezik egy fejlesztőkörnyezettel alkalmazások készítéséhez. Léteznek olyan programok, amelyek az Xfce függvénytárait használják, ilyen például a Mousepad szövegszerkesztő vagy az Xfmedia zenelejátszó és a Terminal.
A Thunar az Xfce alapértelmezett fájlkezelője. A Nautilus-ra hasonlít, és elsődleges szempont volt a fejlesztése során a sebesség és az alacsony memóriahasználat. Rendelkezik archívumkezelővel, melynek neve Xarchiver.
Egyéb Xfce alkalmazások:
- Xfmedia: Egy Xine alapú médialejátszó Xfce alá.
- Xfprint: Nyomtatáskezelő
- Xfburn: CD/DVD író program
[szerkesztés] Xfce disztribúciók

Az Xfce nem olyan elterjedt a Linuxos disztribúciók körében, mint a KDE vagy a Gnome. Néhány disztribúció alapértelmeztt grafikus környezetként, de a legtöbb csak választható formában tartalmazza.
Néhány Linux-disztribúció, amely alapértelmezettként tartalmazza az Xfce-t.
- Archie
- Belenix (OpenSolaris)
- College Linux
- Dreamlinux
- Dyne:bolic
- Fedora Core
- FreeSBIE (FreeBSD LiveCD)
- Kate OS
- Morphix (LightGUI verzió)
- Parted Magic
- SAM Linux
- Slackware
- Slax
- SaxenOS
- Vector Linux
- Xfld
- Xubuntu
- Zenwalk
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Az Xfce hivatalos honlapja
- Xfce témák
- [http://www.xfld.org/Xfld/en/ Xfce „Live-CD”
|
||||
---|---|---|---|---|
Unix-szerű rendszerek: | Linux | QNX | HP-UX | AIX | AtheOS | Syllable | DNIX | Digital UNIX | Tru64 | BSD | IRIX | MINIX | NeXTSTEP | OS-9 | OS-9/68k OS-9000 | OS/360 | OSF/1 | Plan 9 | Solaris | SunOS | UNIflex | Ultrix | UniCOS | Xenix | z/OS | |||
BSD: | NetBSD | FreeBSD | OpenBSD | PicoBSD | MicroBSD | MirBSD | DragonFly BSD | WarBSD | ekkoBSD | BSD/OS | Darwin | TrustedBSD | |||
Linux-disztribúciók: | blackPanther OS | CentOS | Damn Small Linux | Debian | Fedora Core | Frugalware | Gentoo | GoboLinux | KNOPPIX | Kubuntu | Mandriva | MEPIS | PCLinuxOS | Red Hat Enterprise Linux | Red Hat Linux | Slackware | SuSE Linux | Ubuntu | UHU-Linux | Vector Linux | Xandros | Zenwalk | |||
Az összes Linux-disztribúció |