Zágon
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Zágon (románul Zagon): falu a mai Romániában Kovászna megyében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Kézdivásárhelytől 27 km-re délre a Feketeügy vízgyűjtőjének délkeleti sarkában a Nagy- és Kiszágon-patakok mellett fekszik, Papolc tartozik hozzá. Zágonbárkány, Szitabodza és Orbaibodza (Bodzaforduló) anyaközsége.
[szerkesztés] Nevének eredete
Neve az ősi bolgár zagon (= két hold föld) főnévből ered.
[szerkesztés] Története
Középkori Szent Miklós templomának romjai a Szent Miklós temetőben láthatók, a 18. század végén hagyták el a reformátusok. Vásárjoga volt, egykor híresek voltak hetivásárai. A falu mellett Bodmezején az elpusztult Tatárszeg falu romjaira bukkantak. 1910-ben 5135 lakosából 2650 magyar, 2108 román, 9 német volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Orbai járásához tartozott. 1992-ben 4092 lakosából 2237 magyar, 1849 román és 6 cigány volt.
[szerkesztés] Látnivalók
- Református temploma 1782-ben épült barokk stílusban.
- Római katolikus temploma 1822-ben, ortodox temploma 1814-ben épült.
- A Mikes–Szentkereszty udvarház valószínűleg 17. századi eredetű, mai formáját a 18. század elején kaphatta. 1902-ben átalakították.
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt született 1690-ben Zágoni Mikes Kelemen Rákóczi hadapródja, majd kamarása, szobra a kastély közelében áll, egykori szülőháza helyén emlékoszlop áll.
- Itt született 1737-ben Aranka György író.
- Itt született 1805-ben Nagy Tamásné Szotyori Vajna Terézia 1848-49 egyik hősnője.
- Itt született 1874-ben Csutak Vilmos muzeológus, tanár.
- Kiss Manyi színművésznő itt töltötte gyermekéveit.
Based on work by