Zeolitcsoport

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Zeolit

A zeolitcsoport tagjai víztartalmú alumoszilikátok, melyekben a víztartalom jelentős része reverzibilis és alacsony hőmérsékleten eltávolítható. Az (Al+Si) és az oxigén aránya: 1/2. Az egyes tagokban a fő kationtartalom: Ca és Na, ritkábban Ba, K, Li, Sr és Mg. A csoportba tartozó egyes ásványok eltérő kristályrendszerben jelennek meg. Rostos, leveles vagy kockaalakú kristályhalmazokban vagy földes tömeges csoportokban fordulnak elő. A zeolitásványok nagy mennyiségű vizet tartalmaznak, ami hőkezeléssel könnyen eltávolítható. Az így dehidratált (aktivált) anyagok a kritikus méretű gázokat és gőzöket abszorbeálják, kationjaik kicserélhetők, katalikus tulajdonságokkal rendelkeznek. Ezért fontos ipari nyersanyagok.

[szerkesztés] Kémiai és fizikai tulajdonságai

Képlete általánosan: X(Al,Si)O₃xn(H₂O. Ahol X lehet: Na, Ca, Li, K, Ba, Mg, Sr. és a H₂O tartalom is változik.
Sűrűsége: 2,0-2,9 g/cm³.
Keménysége: 3,5-6.5 (a Mohs-féle keménységi skála szerint).
Hasadása: változó, nem mindig észlelhető.
Törése: könnyen földesen törik.
Színe: színtelen vagy enyhén színezett.
Fénye: üvegfényű.
Átlátszósága: ritkán átlátszó, többnyire áttetsző.
Pora: szintelen, fehér.

[szerkesztés] Elnevezése és felhasználásai

Zeolit molekularács

Az ásványcsoport elnevezése Alex Cronstedt) svéd származású minerológustól ered. Vizsgálatai közben azt tapasztalta, hogy az ásvány hevítésre úgy viselkedik, mintha forrna. A név a görög zein (=forrni) és litosz (=kö) szavak összetételből származik.

A zeolitcsoport ásványai molekulárisan kötött vizüket hevítés hatására elvesztik, vagyis dehidratálódnak. Mikron nagyságrendű üregek, lyukacsok képződnek, melyek molekulaszűrőként működnek. A jellemző méret fölötti molekulákat, baktériumokat visszatartják, a visszatartott ionok helyett a folydékokba más ionokat juttatnak, ioncserélődés jön létre. Az így készített örlemények a radioaktív szennyeződéseket és a nehézfém ionokat visszatartják.

[szerkesztés] Ipari alkalmazás

Molekulaszűrőként, vízlágyításra, ioncserélő gyantaként hasznosítják. Szagelszívó anyagként és nedvességmegkötésre használják csomagoláskor. Szénhidrogén elválasztásra, szintetikus benzinszármazékok gyártásakor katalizátorként alkalmazzák. Biológiai víztisztító szerepe van, mert a szennyező baktériumokat kiszűrik. Mosószerek gyártásánál kettős szerepük van: egyrészt a vizet lágyítják, másrészt a mosószerek káros foszfát-tartalma csökkenthető alkalmazásukkal. Az utak téli karbantartásánál, már kis mennyiségben adagolva haználható fagyáspont csökkentésre a környezetkárosító sóoldatok helyett.

[szerkesztés] Mezőgazdasági hasznosítás

Állattartó telepeken a szaghatást jelentősen mérséklik. Hígtrágya kezelésére eredményesen használható, mert megköti a káros anyagokat és a hasznos mikroelem tartalmat növelik. Takarmánykiegészítőként alkalmazva megköti az emésztés során keletkező káros anyagokat, kiszűri a károsító baktériumokat. Műtrágyákhoz és szerves trágyákhoz adagolva kedvezően befolyásolják a talajok savasságát, csökkentik a savanyú talajok savasságát, elősegítik a növények vízfelvételét, javítják a talajok vízháztartását.

[szerkesztés] Humán felhasználás

Immunerősítő hatásuk bizonyított. Táplálék kiegészítőként a bélflórára kedvező hatásúak. Nedvszívó hatásukat kihasználva vérzéscsillapítónak sebhintőporhoz adagolják. Üdítőitalok gyártásánál adalékanyagként alkalmazzák ízmegkötó, mikroelem pótló és emésztést elősegítő hatása miatt. A NASA is alkalmazza a káros anyagok megkötésére és táplálékkiegészítőként az ürkutatásban.

[szerkesztés] A csoport gyakoribb tagjai

Harmotom

Amicit' K₂Na₂(Al₄Si₄O₁₆x5H₂O monoklin rendszerű.
Analcim NaAlSi₂O₆xH₂O szabályos rendszerű.
Barrerit (NaKCa)₂(Al₂Si₇O₁₈x7H₂O rombos rendszerű.
Bikitait Li(AlSi₂O₆(H₂O monoklin rendszerű.
Brewsterit (Sr,Ba)₂Al₄Si₁₂O₃₂x10H₂O monoklin rendszerű.
Chabazit (Kabazit) CaAl₂Sí₄O₁₂x6H₂O trigonális/hexagonális rendszerű.
Cowlesit (cowlesin) Ca(Al₁₂Si₃O₁₀)x6H₂O rombos rendszerű.
Dezmin Ca₂NaAl₅Si₁₂O₃₆x14H₂O monoklin rendszerű.
Edingtonit BaAl₂Si₃O₁₀x4H₂O monoklin rendszerű.
Erionit (K₂CaNa₂)₂(Al₄Si₁₄O₃₆x15H₂ hexagonális rendszerű.
Faujasit (Na₂Ca)(Al₂Si₄O₁₂)x8H₂O szabályos rendszerű.
Ferrierit (Na,K)₂Mg(Si,Al)₁₈O₃₆OHx9H₂O rombos rendszerű.

Garronit

Garronit Na₂Ca₅(Al₁₂Si₂₀O₆₄)x27H₂O rombos rendszerű.
Gismondin (Gizmondit) CaAl₂Si₂O₈x4H₂O monoklin rendszerű.
Gmelinit (Na₂Ca)Al₂Si₄O₁₂x8H₂O hexagonális rendszerű.
Hermotom (Ba,Ca,Na,K)₅Al₂Si₁₁O₃₂x12H₂O monoklin rendszerű.
Heulandit (Ca,Na)₂Al₃(Al,Si)₂Si₁₃O₃₆x12H₂O monoklin rendszerű.
Klinoptilolit (Ca,Na₂,K₂,Mg)₄Al₈Si₄₀O₉₆x24H₂O monoklin rendszerű.
Laumontit (retzit) CaAl₂Si₄O₁₂x4H₂O monoklin rendszerű.
Levyn (levynit) (CaNa₂K₂)₃(Al₆Si₁₂O₃₆)x18H₂O trigonális rendszerű.
Mazzit K₂CaMg₂(SiAl)₃₆O₇₂x28₂O hexagonális rendszerű.
Merlionit (KCaNaBa(₇(Al₉Si₂₃O₆₄)x23H₂O rombos rendszerű.
Mezolit Na₂Ca₂(Al₂Si₃O₁₀)₃x8H₂O monoklin rendszerű.

Mezolit kristálytű halmaz

Mordenit (ptilolit) (ca,Na₂,K₂Al₂Si₁₀O₂₄x7H₂O rombos rendszerű.
Nátrolit Na₂Al₂Si₃O₁₀x2H₂O rombos rendszerű.
Offretit (CaNaK)₂(Al₃Si₉O₁₂x9H₂O hexagonális rendszerű.
Paranátrolit Na₂Al₂Si₃O₁₀x3H₂O rombos rendszerű.
Phillipsit (K,Na,Ca)₂(Si,Al)₈O₁₆x6H₂O momoklin rendszerű.
Pollucit (Cs,Na)₂Al₂Si₄O₁₂xH₂O szabályos rendszerű.
Skolecit CaAl₂Si₃O₁₀x3H₂O monoklin rendszerű.
Stellerit Ca(Al₂Si₇O₁₈)x7H₂O rombos rendszerű.
Thomsonit (tareolit), (comptanit), (eintonit) NaCa₂Al₅Si₅O₂₀x6H₂O szabályos rendszerű.
Wairakit Ca(Al₂Si₄O₁₂)x2H₂O monoklin rendszerű.
Yugawaralit (jugawaralit) Ca(Al₂si₆O₁₆)x4H₂O monoklin rendszerű.

[szerkesztés] Keletkezésük

Hidrotermásan keletkeznek. Vulkanikus kiömlési kőzetek hőlyagos üregeiben gyakoriak. Másodlagosan üledékekben, agyagos környezetben is előfordulnak.

Kisérő ásványok: kalcit, aragonit, opál.

[szerkesztés] Előfordulásaik

Vulkanikus kőzetkörnyezetben gyakori ásványok. Egymással gyakran téveszthetőek

[szerkesztés] Legfontosabb hazai előfordulásai

Dunabogdányban a Csódi-hegy bányáiban. A Tokaji-hegységben több helyen. Zalahaláp és Badacsony kőbányáiban.A hazai zeolit előfordulások fölldtani és felhasználhatóságásukkal kapcsolatos kutatások 1980-as évek elején kezdődtek és kimagasló eredményeket hoztak. 1989-ig tíz lelőhelyet tártak fel és a zeolittartalmú ásványvagyon mennyisége eléri a 30 millió tonnát. Ezen túlmenően a reménybeli zeolitvagyon mennyisége 80 millió tonna. A Zempléni-hegység területén a szarmata-kori vulkanizmus törmelékes rétegeinek 600 méter vastagságú szakasza alkalmas volt a zeolitcsoport ásványainak képződéséhez, mert itt a vulkáni üvegek képződése vízalatt történt, alacsony hőmérsékleten. A hegység déli részén Bodrogkeresztúr és Mezőzombor között a riolit üvegtufa 100 méter vastagsában és széles elterjedésben található, ami mordenit tartalmú. Ennek a kőzetnek 10 méter vastagságú padjában folyik bányászat Csajka-bánya műveleteiben. Rátka község határában a zöldes árnyalatú horzskő törmeléket tartalmazó kőzetet a felszini kibúvásokban már több évszázada bányászták építőkő kinyerése céljából. Ez a kőzet 35-60%-ban tartalmaz klinoptilolit-ot, emellett mordenit, kvarcit, földpát és limonit tartalma is jelentős. Ugyanitt a Fűrer-bánya korábban felhagyott üzemében a felülvizsgálatok a kőzet 23-55% mordenit tartalmát mutatták ki. Nemti község területén a Kőbányahegy déli oldalán és a Nemti II. agyagbánya északi részén találtak jó minőségű nyersanyagot, melynek aktív-zeolit tartalma 45-55% között van.