Zichyújfalu

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 47.12991° k. h. 18.67002°

Zichyújfalu

Régió	Közép-Dunántúl
Megye	Fejér
Kistérség	Gárdonyi
Rang	község
Terület	10,82 km²
Népesség
Összesen: 990 fő (2001) Népsűrűség: 91,50 fő/km²
Irányítószám	8112
Körzethívószám	22
Térkép é. sz. 47.12991° k. h. 18.67002°	Település Mo. térképén

Zichyújfalu község Fejér megyében, a Gárdonyi kistérségben.

[szerkesztés] Fekvése

A Velencei-tótól tíz kilométerre délre található. Vonattal Székesfehérvár, Seregélyes és Pusztaszabolcs felől, helyközi autóbuszjárattal Gárdony és Székesfehérvár felől közelíthető meg.

[szerkesztés] Története

Először 1239-ben említik az oklevelek, az akkori villa Nowa a Csákok vértesi birtokaihoz tartozott. 1447-ben említik Újfaluként nemesi előnévben.

A török megszállás alatt a Zichy család kezébe került. Ekkor a magyar földesúr Győrben, a török földesúr Székesfehérvárott lakott. A török után egy ideig a seregélyesi jobbágyok bérelték a települést. 1717-ben kérték a bérleti szerződés meghosszabbítását, elsősorban azért, mert határuk kevés volt jószágaik eltartására.

Újfalupuszta és a szomszédos uradalmak határainak pontos kijelölésére 1745-ben került sor, majd 1784-ben Zichy Ferenc lett a birtokosa. A puszta a seregélyesi káplánság fíliája volt. Ekkor 6 házban 18 család, összesen 91 fő élt. II. József 1785-ös népszámlálása során csak 61 embert számoltak össze.

A 19. században a feudális rendszer konzerválódott. A lakosság gazdasági cselédekből, napszámosokból állt, így az 1848-as jobbágyfelszabadítása semmilyen változást nem hozott a település életében. Seregélyes mezővárosban végezték Újfalu irányítását, a puszta földesura is itt élt.

Az 1870-es években indult meg a majorság megszervezése a területen. A föld jó termőképessége a gabonának és az állattenyésztésnek egyaránt kedvezett. A századvégre már jól jövedelmezett a mezőgazdaság, ám a cselédség életkörülményei nem javultak, több földmunkás megmozdulásra került sor (Seregélyessel együtt) 1897 és 1906 között. Az uraság saját szükségleteire fordította a mezőgazdaságból szerzett jövedelmet. Zichy János kastélyt épített Újfalun, vadaskertet létesített, továbbá mint részvényes, bekapcsolódott a Székesfehérvárat Szabolcspusztával összekötő vasútvonal építésébe, s postahivatal felállítására tett kísérletet.

Újfalun a római katolikus, illetve a református vallás volt jellemző a cselédség soraiban. Iskolája római katolikus jellegű volt, ahová a reformátusok gyermekei is járhattak. Ám az 1870-es években Zichy János beszüntette az iskola működésére szánt adományokat, így abbamaradt a tanítás. 1898-tól hívják a települést Zichyújfalunak.

A Tanácsköztársaság idején önálló termelőszövetkezet jött létre, majd a húszas évek közepétől Zichyújfalu bérlő kezelésébe került 1945-ig.

A II. világháború után sok betelepülő érkezett a seregélyesi településrészre, nagyfokú építkezés indult meg. A lakosság növekedése miatt az igazgatási feladatokat már nem lehetett Seregélyesről ellátni. Ezen nem segített a tanácsi kirendeltség létrehozása sem. Az 1950-es évek közepére a településen olyan nagyüzemi gazdálkodás működött, amely a községi terhek nagyobb részét vállalni tudta. 1957 és 1959 között megépítették az új iskolaépületet, amelyben a mai napig folyik az oktatás. 1956-ban az egész település villanyvilágítást kapott.

1962. szeptember 14-én a falu a Gárdonyhoz való csatlakozás mellett döntött, mivel a lakosság kb. 80%-a az Agárdi Állami Gazdaságban dolgozott.

A csatlakozást követően megindult a fejlődés. Több utca is megnyílt a faluban, utak, járdák épültek, javult a kereskedelmi ellátás. Új út épült a zichyújfalui vasútállomástól Csiribpusztáig, így buszjárat indulhatott Gárdony felé.

Az 1970-es években kezdődött meg a lakosság elvándorlása, amely a rendszerváltás után mérséklődött. A közlekedés színvonala leromlott, egyre nehezebben lehetett elérni Gárdony többi részét, köztük a Polgármesteri Hivatalt is. Így a lakosság úgy döntött, hogy önálló településként folytatják tovább a működést. Zichyújfalu 1997. december 15. óta ismét önálló község.

Önálló községként a település a helyi általános iskola épületét bővítve művelődési házat alakított ki. Megalakult a helyi mazsorettcsoport, amelynek tagjai rendszeresen lépnek fel helyi, országos, esetenként nemzetközi rendezvényeken, versenyeken. Utóbbi esetben elismert helyezéseket elérve.

Jelenleg – mint mindig – újra napirenden van a közlekedés kérdése, de ma már inkább Budapest elővárosi szele érinti a település közlekedésszervezésének (és sokszor a településre újonnan érkező lakosok származásának) kérdését is. Ehhez hozzájárul a szomszédos településen épülő vasúti járműjavító üzem, és az elővárosi vonatközlekedés útvonalának megnyújtása a Budapest-Pusztaszabolcs-Zichyújfalu-Seregélyes-Szabadbattyán-Székesfehérvár-Agárd-Gárdony-Budapest szakaszra.

[szerkesztés] Gazdaság

A településen az Agrokomplex Central Soya Rt. működik. A községben három élelmiszerbolt és négy vendéglátó egység működik. A lakosság nagy része a településen kívül (Gárdonyban vagy Székesfehérvárott) dolgozik.