Zsidókeresztények evangéliumai

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Zsidókeresztények evangéliumai (modern, összefoglaló cím), Euangelion kat' Hebraiusz (Evangélium a héberek szerint, görög cím az idézetekben); a különböző zsidókeresztény közösségekben keletkezett és használt, és az apokrif evangéliumok körébe tartozó ókeresztény iratok összefoglaló elnevezése.

1. „Nazareusok evangéliuma" (Jézus názáreti melléknevéből); címváltozat: Nazarénusok evangéliuma: az Aleppo környékén élő zsidókeresztények körében keletkezett evangélium. A 2. század első felére tehető, eredeti nyelve arámi. Szorosan kötődik Máté evangéliumához, s csupán helyenként módosítja; novellisztikus részletekkel bővíti, részletezi stb.

2. „Ebioniták evangéliuma" (a héber nyelvű ebion, szegény szóból, egy keresztény csoport nevéből), a Jordántól keletre élő zsidókeresztények között keletkezett evangélium. A 2. század elejére tehető, eredeti nyelve görög. A szinoptikus evangéliumokat követi, helyenként azonban bővebb náluk (például az apostolok elhivatásának Jézus szájába adott története), illetve eltér tőlük (tagadja a szeplőtelen fogantatást, polemizál is e kérdésben más evangéliumokkal, s Jézus istenfiúságát a keresztségből származtatja).

3. „Héberek evangéliuma", feltehetőleg az Egyiptomban élő, görög nyelvű zsidókeresztények evangéliuma. A 2. század elejére tehető. Nem függ a kanonikus evangéliumoktól, tartalmaz teljesen önálló irodalmi anyagot és hagyományt is. Kiemelkedő szerepet juttat Jézus testvérének, Jakabnak: ő a legtekintélyesebb Jézus környezetében, részt vesz az utolsó vacsorán, s fogadalmat tesz, hogy nem eszik Jézus feltámadásáig, majd neki jelenik meg először mind Jézus, mind a vele feltámadottak stb. Az elbeszélés számos mítikus vonást tartalmaz (Jézus égbe ragadtatása, a Szentlélek mint Jézus anyja stb.). Bővelkedik novellisztikus elemekben is, például Jézus megkísértésének vagy feltámadásának leírásánál. Jézus néhány mondása a gnózis hatásáról tanúskodik.

[szerkesztés] Források

Teológiai kislexikon