Zsinagóga
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A zsinagóga (héber: בית כנסת ; beit knesszet, „a gyülekezés háza”; jiddis: שול, shul) a zsidó istentisztelet helye. Maga a szó a görög συναγωγή, szünagogé, azaz „gyűlés” vagy „gyülekezés” szóból származik, indoeurópai eredetű.
A zsinagógát jelentő héber kifejezés Beit Knesszet – בית כנסת. Egyes gyülekezetek más neve használnak rá, pl. Beit Tefila – בית תפילה („imaház”).
A zsinagóga rendszerint egy nagy csarnokból áll (fő szentély, itt imádkoznak), kisebb helyiségekből tanulás céljára, valamint gyakran irodákból és egyéb, gyülekezés céljára szolgáló helyiségekből. Egyes nagyobb zsinagógákban külön helyiség szolgál a Tóra tanulmányozására, ez a Beit midrás – בית מדרש („Tanulás háza”).
Az ortodox zsidók és a legtöbb konzervatív zsidó zsinagógának hívja istentisztelete helyét, a karaita zsidók az arámi eredetű kenesza szót használják, az Egyesült Államokban pedig a legtöbb reformzsidó és pár konzervatív gyülekezet a templom szót használja rá.
A világ legnagyobb zsinagógája a New York-i Emanu El zsinagóga. A második legnagyobb – és egyben Európában a legnagyobb – a budapesti Dohány utcai zsinagóga.
[szerkesztés] Lásd még
Magyarországi zsinagógák listája