Éghajlat

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az éghajlat (ógörög κλίμα [klíma]) fogalma valamely hely vagy földrajzi táj hosszú távra jellemző időjárási viszonyait takarja. Tudományos fogalomként az éghajlat vagy klíma az időjárási paraméterek együttes várható értékeit jelenti, amit statisztikai úton az ún. bázisidőszakra vonatkozó sokéves átlaggal becsülnek. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) jelenleg elfogadott hivatalos bázisidőszaka az 1960-1990-ig terjedő időintervallum.

A Föld éghajlati öveinek kialakulása természeti törvényeken alapszik, a Nap sugárzási teljesítménye és Föld keringési paraméterei (lokálisan a fénysugarak beesési szöge) mellett, döntően a légkör kémiai összetétele, a Bioszféra állapota és a nagy óceáni áramlatok határozzák meg.

A bioszféra részeként a globális emberi társadalom is jelentős befolyást gyakorol a klíma alakulására. A Globális Klímaváltozás lehetséges hatásaival, és a válaszadás lehetőségeivel foglalkozik nemzetközi szinten az IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change), valamint a magyar vonatkozásban az MTA-KvVM VAHAVA-projekt is.

Az éghajlat alakulását az ún. GCM-ek (Globális Légkörzési vagy Klíma Modellek) segítségével lehet tanulmányozni. A GCM modellek segítségével végzett nemzetközi szimulációs kísérletek eredményei az ún. Klímaszcenáriók. A Klímaszcenáriók közül legismertebbek a Brit és USA GCM-eken alapuló UKLO, UKHI, UKTR, GFDL, valamint az Ausztrál CSIRO szcenáriók. A szcenáriók általában 2050-2100 környékére határoznak meg 30-31 éves napi meteorológiai adatsorokat. Ezek természetesen nem előrejelzések, hanem meghatározott feltételekhez kötött alternatív forgatókönyvek.

[szerkesztés] Éghajlat-osztályozási rendszerek

Albrecht Penck még kizárólag a csapadékmennyiség alapján különített el három éghajlattípust:

nedves (humidus)
száraz (aridus)
havas (nivális)

Wladimir Köppen összetettebb osztályozása hőmérséklet- és csapadék-adatokat vesz figyelembe:

trópusi öv
1. egyenlítői
2. trópusi monszun
3. szavanna
száraz öv
1. sivatagi
2. sztyeppe
meleg mérsékelt öv
1. mediterrán
2. nedves szubtrópusi
3. óceáni
4. tengeri szubarktikus
boreális öv
1. száraz kontinentális
2. hemiboreális
3. tajga
4. kontinentális szubarktikus
hideg poláris (sarki) öv
1. tundra
2. állandó fagy

Míg a Köppen-féle osztályozás kizárólag meteorológiai adatokra épül, Glenn Trewartha rendszere a víz- és a hőellátottsági jellemzők segítségével az azonos vegetációjú területek határait jobban figyelembe véve különböztet meg 16 égövet: