Önkényuralmi jelkép
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az önkényuralmi jelkép a magyar jog szerint olyan jelkép, amelynek használatát törvény tiltja. (A „tiltott” jelző használata az önkényuralmi jelkép kifejezés előtt ezért szóhalmozás, felesleges. Azonban a kifejezés jogi értelemben nem minden önkényuralmon alapuló rendszer jelképét takarja.)
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Magyarországon
A Büntető Törvénykönyv 269/B. § (1) bekezdése szerint ide tartoznak:
- horogkereszt,
- nyilaskereszt,
- SS-jelvény,
- sarló-kalapács,
- ötágú vöröscsillag,
- valamint az ezek valamelyikét ábrázoló jelkép.[1]
Az önkényuralmi jelkép használatának tilalma
A Büntető Törvénykönyv 269/B. § (1) bekezdése szerint „Aki horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú vöröscsillagot vagy ezeket ábrázoló jelképet a) terjeszt; b) nagy nyilvánosság előtt használ; c) közszemlére tesz; ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és pénzbüntetéssel büntetendő.”
[szerkesztés] Nem büntethető
- Az idézett jogszabály (2) bekezdése szerint „nem büntethető az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény miatt, aki azt ismeretterjesztő, oktatási, tudományos, művészeti célból vagy a történelem, illetve a jelenkor eseményeiről szóló tájékoztatás céljából követi el.”
- A (3) bekezdés szerint „az (1)-(2) bekezdés rendelkezései az államok hatályban lévő hivatalos jelképeire nem vonatkoznak.”
[szerkesztés] Az Alkotmánybíróság döntése
[1] 14/2000. AB. határozat – Az Alkotmánybíróság döntése az önkényuralmi jelképek tiltásáról.
[szerkesztés] Más országokban
[szerkesztés] Európai Unió
Az Európai Unióban nincs egységes szabályozás az önkényuralmi jelképekről és azok használatáról. Nemzeti hatáskörbe tartozik a kérdés. Ennek ellenére a legtöbb országban tiltottak a korábbi német nemzetiszocialista jelképek, míg ezek helyi változatai csak a közvetlenül érintett országokban. A szocialista diktatúrák jelképei azonban a legtöbb országban a mai napig sincsenek betiltva. Magyarország úttörő szerepet vállalt a kérdésben, amikor ezeket is betiltotta.
[szerkesztés] Ausztriában
Ausztriában nem csak a nemzetiszocialista jelképek, hanem pl. a nemzetiszocialista uralom idején elkövetett népírtás és emberiség elleni bűnök tagadása is bűncselekménynek számít és 1-10 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Erre a legutolsó példa a brit David Irving bebörtönzése.
[szerkesztés] Finnország
Finnországban az önkényuralmi jelképek szabályozása jelentsen eltér a legtöbb európai országétól. Ott a köztársasági elnök hivatalos zászlajában a mai napig szerepel a horogkereszt.
[szerkesztés] Németországban
Németországban[2] sokkal szigorúbb tilalom van érvényben, mint a legtöbb európai országban. Itt a valamikori nemzetiszocialista jelvények mellett, bizonyos egyenruhák, köszöntési formák („Heil Hitler”, „Sieg Heil”, „Meine Ehre heißt Treue”, „Mit deutschem Gruß”) és dalok (Horst-Wessel dal, „Es zittern die morschen Knochen”) is be lettek tiltva. Betiltásra kerültek emellett egyes háború utáni szervezetek, pártok és azok jelképei is, melyek a nemzetiszocialista eszmerendszerrel szimpatizáltak.
A német szövetségi bíróság 2007. március 15-i döntése alapján azonban nem tilos az antinacionalista jelképek használata és sokszorosítása. pl. áthúzott horogkereszt