Őr

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 47.97270° k. h. 22.18520°

Őr

Őr címere
Régió	Észak-Alföld
Megye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Kistérség	Mátészalkai
Rang	község
Terület	17,78 km²
Népesség
Összesen: 1380 fő (2001) Népsűrűség: 77,62 fő/km²
Irányítószám	4336
Körzethívószám	44
Térkép é. sz. 47.97270° k. h. 22.18520°	Település Mo. térképén

Őr község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Mátészalkai kistérségben.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése 2 Története 3 Nevezetességei 4 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

A Nyírség északkeletei részén fekszik, a legközelebbi város Mátészalka (10 km).

[szerkesztés] Története

Neve feltehetően onnan származik, hogy a faluban gyepüőrök laktak. Más feltételezés szerint, a települést az Őry család alapítota, és a nevét a családról kapta.

A község első írásos említése 1221-ből való (Euru), de valószínüleg már a 10. században lakott volt. A honfoglalás után szervezett határvédelmi rendszer része lehetett.

A falu első ismert tulajdonosa a Dersi család volt, majd kisnemesek birtokolták. A 14. században Őrtelek (Ewrteluky) néven fordult elő. 1416-ban Luxemburgi Zsigmond király Ónodi Czudar Benedeknek adományozta. A 16. században az Őry és a Komoróczy család birtokolta. A falu részben Szabolcs, részben Szatmár vármegyéhez tartozott. A 18. században több kisnemes család birtoka volt (Vay, Komoróczy, Kölcsey, Patay).

Az 1940-es évektől önálló nagyközség volt. 1970-től nagyközségi közös tanács társközsége, tanácsának székhelye Vaja, a társközségek pedig Rohod, és Nyírparasznya volt. Az 1950-es megyerendezés előtt Szabolcs vármegyéhez tartozott.

Őr jelenleg önálló település, Mátészalka vonzáskörzetéhez tartozik.

[szerkesztés] Nevezetességei

• Református templom: eredetileg román stílusú, átépítés után későbarokk, fakazettás menyezet és torony 1802-ből.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Őr Önkormányzatának honlapja
• Őr a Vendégvárón