Švejk

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Svejk egy befejezetlen szatirikus regény a cseh Jaroslav Hašek írótól.

Tartalomjegyzék

1 Előzmények
2 A regény
3 A könyv ismertetője
4 A mű utóélete
5 Hivatkozások

[szerkesztés] Előzmények

1911-ben jelent meg az az első öt humoreszk, amelyekben Jaroslav Hašek először rajzolta meg Švejk alakját. A KUK hadsereg leírása itt még felületesebb, mint a fő műben, mert csak Josef Mach nevű cseh költőbarátja elbeszéléseiből ismerte Hašek a katonaságnál dúló állapotokat.

Švejk, a derék katona, a háború előtt

Švejk Itália ellen vonul
Švejk misebort szerez
Švejket szuperarbitrálják
Švejk megtanul bánni a lőgyapottal
Švejk fellendíti a hadirepülést

(Megjelent: Fekete-sárga panoptikum. Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó, Pozsony, 1956. Fordította Tóth Tibor.)

[szerkesztés] A regény

Jaroslav Hašek arcképe

Teljes címe: Švejk, egy derék katona kalandjai a világháborúban, eredetileg cseh nyelven: Osudy dobrého vojáka Švejka za světové války.

Hašek maga is részt vett az I. világháborúban. Regényében felhasználta gazdag élményanyagát, hiszen tudvalevő, hogy a mellékalakokat katonabajtársairól és fölötteseiről mintázta.

1921 márciusában kezdett fő műve végleges változatának megírásához. Hőse kalandjait immár nem elbeszélésekben akarta megírni, hanem önálló regényként. Részvénytársaságot alapított a Švejk forgalmazására, kiadótársaival a mű első részét füzetenként árusították kávéházakban, vendéglőkben, mivel az író bigámiapere miatt nem akadt olyan kereskedő, aki vállalni merte volna a mű megjelentetését. Az első rész közönségsikert aratott, így a második rész kiadására már jelentkezett vállalkozó. Hašek ekkor már súlyos beteg volt, szervezete nem bírta tovább a bohémélet terheit.

1921 őszén Lipnicébe, egy kelet-csehországi falucskába költözött, hogy minden energiáját a Švejk írására, illetve késõbb már csak diktálására fordítsa. A halál is munka közben érte, tüdőtágulás és szívbénulás folytán, 1923. január 3-án, negyvenéves korában. Utolsó szavai a következők voltak: „Sohasem hittem, hogy ilyen nehéz meghalni.” A fő mű tehát befejezetlenül maradt, a hiányzó harmadik rész Hašek újságíró barátjának, Karel Vaneknak a munkája.

A könyv illusztrációit Josef Lada készítette.

[szerkesztés] A könyv ismertetője

Švejk – Josef Lada ábrázolásában

A könyv az Osztrák–Magyar Monarchia államszervezetének és az I. világháború szatirikus kritikája. Švejk személyesíti meg az akkori monarchiabeli kispolgárt mint passzív ellenállót.

A regény hőse, mint az alcím is állítja, egy „derék katona”. Furcsa tisztesség a Švejké: részt vehet az első világháborúban, először a hátországban (katonai fogdákban és egészségügyi intézményekben), majd a fronton, végül fogságban. Ő a készséges kisember, aki roppantul igyekszik a tisztesség és becsület látszatát kelteni, azonban menti a bőrét, mégpedig úgy, hogy addig hülyéskedik, amíg a bolondok közé zárják, mert tohonyaságaival és (sokszor akaratlan) furfangjaival terhére van a katonai feljebbvalóinak.

…végül Švejk a következő szavakkal egyszer s mindenkorra elintézte Ausztriát: – Ilyen hülye monarchiának nem is szabadna a világon lenni – s a másik, mintha gyakorlati irányban tovább akarná fejleszteni ezt a kijelentést, még hozzátette: – Én ahogy kiérek a frontra, mindjárt meglógok nekik...

/Jaroslav Hašek: Švjek/

A szatírikus regény, amely ezt az alakot teszi hősévé, háború- és monarchiaellenes élű. A panoptikum, melyet az író és a monarchia militarista világából felvonultat, gyilkos, megsemmisítő nevetésre készteti az olvasót. A dicsőséges „csihi-puhi” anekdotafűzérszerűen kibontakozó, javarészt Švejk által kommentált története: az esztelenségnek, a fegyelmezés gépies, lélektelen formájának, a korlátoltságnak, a kakasdombon is kiélhető cezaromániának, az alkoholizmusnak eseményéből áll össze. Švejk észjárása a cseh nép történeti tapasztalatait sűríti, leleplezi a háborút, a császárság kórhadt rendszerét és általában az emberi ostobaságot. A népi - sokszor naturalista - nyelvezetű dialógusok szatírikusak, állandó feszültséget, folyamatosságot teremtenek, egybeötvözik a sok-sok epizódot. Hasek hősének passzív rezisztenciájában zseniális írói készséggel jelenik meg a sajátos cseh kispolgári világ. A regény befejezetlenül maradt, ám így is egésznek tűnik.

Magyarul először Karikás Frigyes fordításában látott napvilágot, külföldön, a két világháború között. A teljes és hiteles fordítás (Réz Ádámé) 1956 óta jelenik meg^[1].

[szerkesztés] A mű utóélete

Bertolt Brecht egy kései folytatást írt Švejk a második világháborúban címmel.
Švejk kalandjait többször megfilmesítették.
Csehországban sokan rendszeresen bejárják a regény helyszíneit. Magyarországon Švejk Társaság alakult.