A jóhírnév védelme
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A hírnév fogalma
Az adott természetes vagy jogi személyről mások által hozzáférhető azon tényállítások, adatok összessége, mely adatok, tények alkalmasak arra, hogy a személyt értékeljük, a személyével kapcsolatban értékítéleteket fejezzünk ki. A hírnév – jóhírnév megsértését a jog szankcionálja, így pl. ha valaki más személyre vonatkozó valótlan tényt állít, híresztel, való tényt hamis színben tüntet fel. A jóhírnév megsértése tehát akkor valósul meg, ha valaki más személyre tesz sértő megjegyzést, ez a megjegyzés tényállítást tartalmaz, és valótlant állít, híresztel, vagy a valóságot hamis színben tünteti fel.
[szerkesztés] A jóhírnév megsértésének fajtái
[szerkesztés] Más személyre sértő közlés, tényállítás
A közlés magában foglalja a gondolat kifejtésének minden alkalmas módját, így szóban, írásban, rajzban, szoborban; fényképen, cselekvésen keresztül fejezi ki a gondolatot. A jóhírnév sérelmét csak tényközlések valósíthatják meg, értékítéletek nem. Az értékítéletek csak akkor lehetnek jóhírnevet sértők, ha legalább burkoltan tényállítást tartalmaznak. Ha ez nem állapítható meg, úgy felmerülhet a becsületsértés, a becsület védelme illetve az emberi méltóság megsértése, az emberi méltóság védelme.
- becsületet sért: „Orgyilkos vagy, mert piros szoknyát hordasz.”
- méltóságot sért: „Te egy állat vagy.”
- jó hírnevet sért: „Azért mondok fel neked, mert trehány, munkakerülő vagy, és nem értesz a munkádhoz.”
[szerkesztés] Híresztelés
Ha valaki nem a saját gondolatát közli másokkal, hanem a mástól szerzett valótlan tényeket adja tovább. A híresztelő nem hivatkozhat vétlenségre, nem tudásra, jóhiszeműségre, ezek csak a jogkövetkezmény szempontjából lehetnek relevánsak.
– „Hallottam, hogy a fiad egy tolvaj!”
[szerkesztés] Valóság hamis színben való feltüntetése
Ilyenkor a jóhírnév megsértése azáltal valósul meg, hogy egyes valós tényálláselemeket túlzottan felnagyít, míg másokat elhallgat, úgy csoportosít tényeket, hogy az téves következtetésre vezet.
Pl. „X. Y. már megint a sitten van...” - holott X. Y. börtönorvos.
„X. Y. tegnap börtönben járt és ott meglátogatta a bátyját is” – holott a bátyja fegyőr.
[szerkesztés] Közfelfogás
A közlés csak akkor minősül jogsértésnek, ha a közfelfogás szerint a tényközlés alkalmas arra, hogy a sértett társadalmi megítélést hátrányosan megváltoztassa. Így pl. a magyar bírói gyakorlat nem tartja jóhírnevet sértőnek „Z. szeretője X.Y-nak” tényközlést, mert a közfelfogás nem társít hátrányos megítélést a „szerető” fogalmához, még ha az egyén érzékenységt sérti is.
Based on work by