New Immissions/Updates:
boundless - educate - edutalab - empatico - es-ebooks - es16 - fr16 - fsfiles - hesperian - solidaria - wikipediaforschools
- wikipediaforschoolses - wikipediaforschoolsfr - wikipediaforschoolspt - worldmap -

See also: Liber Liber - Libro Parlato - Liber Musica  - Manuzio -  Liber Liber ISO Files - Alphabetical Order - Multivolume ZIP Complete Archive - PDF Files - OGG Music Files -

PROJECT GUTENBERG HTML: Volume I - Volume II - Volume III - Volume IV - Volume V - Volume VI - Volume VII - Volume VIII - Volume IX

Ascolta ""Volevo solo fare un audiolibro"" su Spreaker.
CLASSICISTRANIERI HOME PAGE - YOUTUBE CHANNEL
Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions
A madarak rendszerezése - Wikipédia

A madarak rendszerezése

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Segítség:Hogyan használd a taxoboxokat
Madarak
Tyrannus forficatus
Tyrannus forficatus
Rendszertan
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rendek
Alosztály
  • Futómadár-szabásúak (Paleognathae)
  • Újmadár-szabásúak (Neognathae)
A Wikifajok tartalmaz
A madarak rendszerezése témájú rendszertani információt.

A madarak rendszerezése alatt a madarak osztályába (Aves) tartozó taxonok rendszertani felosztását értjük. Mivel a modern rendszerezés a különféle rendszertani csoportok között kimutatható rokonsági kapcsolatok alapján történik, az ezzel kapcsolatos ismeretek bővülésével a madarak rendszertani felosztása is változik, követi az újabb kutatási eredményeket.

A madarak (Aves) a gerinchúrosok törzsén (Chordata) belül a gerincesek altörzsének (Vertebrata) egyik osztályát alkotják.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Jelenleg általunk használt madárrendszertan

A rendszer besorolás 27 rendet határoz meg.

[szerkesztés] Futómadár-szabásúak (Paleognathae) alosztály

[szerkesztés] Újmadár-szabásúak (Neognathae) alosztály

[szerkesztés] Filogenetikus rendszertan

A filogenetikus rendszertan vagy fejlődéstörténeti rendszertan az élőlények rendszerezésének legelterjedtebb elméletévé vált. A rendszerezés alapjának a törzsfejlődés során kialakult rokonsági kapcsolatokat tekinti, a rendszerezést, osztályozást pedig az ezen kapcsolatokat kifejező filogenetikus családfa segítségével végzi. A filogenetika kifejezést újabban "genetikai vizsgálatokra épülő törzsfejlődéstan" értelemben is használják. A legújabb filogenetikus rendszerek a számítógépek nyújtotta lehetőségeket kihasználva megpróbálják egyesíteni a kladisztika és a numerikus taxonómia eredményeit.

[szerkesztés] Gadow-féle rendszer besorolás

A rendszer besorolás 14 rendet határoz meg.

  • Őskori Madarak – (Archaeornithes) alosztály
  • Jelenkori Madarak – (Neornithes) alosztály
    • Tarajos Mellcsontúak – (Carinatae)
      • Verébszerű madarak – Passeriformes
        • Éneklőmadarak (Diacromyodi) alrend
        • Rikácsoló madarak (Anisomyodi) alrend
          • Rikácsolók (Clamatores)
          • Álrikácsolok (Sublcamatores)
            • Ricsókafélék (Eurylaemidae)
        • Szalakótaszerű madarak – (Coraciiformes)
          • Kúszók (Pici)
          • Rágócsőrűek (Trogones)
          • Egérmadarak (Colii)
          • Surranók (Cypseli)
            • Kolibri-félék (Trochilidae)
            • Sarlósfecske-félék (Cypselidae)
          • Kecskefejők (Caprimulgi)
            • Kecskefejő-félék (Caprimulgidae)
            • Bagolyfecske-félék (Podargidae)
            • Szuszókfélék (Steatornithidae)
          • Baglyok (Striges)
          • Szalakóták (Coraciae)
        • Kakukszerű madarak Cuculiformes
          • Papagályok (Psittaci)
            • Papagály-félék (Psittacidae)
            • Lóripapagály-félék (Trichoglossidae)
          • Kakukok (Cuculi)
        • Lileszerű madarak – Charadriiformes
          • Galambok (Columbae)
            • Dronte-félék (Dididae)
            • Galamb-félék (Columbidae)
          • Sirályok (Lari)
            • Alka-félék (Alcidae)
            • Sirály-félék (Laridea)
          • Sárjárók (Limicolae)
            • Levéljáró-félék (Parridae)
            • Ugartyúk-félék (Oedicnemidae)
            • Homokjáró-félék (Thynocorythidae)
            • Székicsér-félék (Glareolidae)
            • Tokoscsőrű-félék (Chionididae)
            • Lile-félék (Charadriddae)
        • Daruszerű madarak – (Gruiformes)
        • Tyúkszerű madarak – (Galliformes)
          • Búbostyúkok (Opisthocomi)
          • Tyúkok (Galli)
          • Guvat-fürjek (Turnices vagy Hemipodii)
          • Gólyalábú tyúkok (Mesites)
            • Gólyalábú tyúk-félék (Mesitidae)
        • Tinamuszerű madarak – (Tinamiformes)
        • Sólyomszerű madarak – (Falconiformes)
          • Vágómadarak (Accipitres)
          • Újvilági keselyűk (Cathartae)
        • Lúdszerű madarak – Anseriformes
          • Ludak (Anseres)
            • Lúd-félék (Anseridae)
          • Tüskésszárnyúak (Palamedeae)
            • Tüskésszárnyú-félék (Palamedeidae)
        • Gólyaszerű madarak, – Ciconiiformes
          • Flamingók (Phoenicepteri)
          • Gólyák (Ciconiae)
            • Ibisz-félék (Ibidae)
            • Gólya-félék (Ciconiidae)
          • Gémek (Ardeae)
          • Evezőlábúak(Steganopodes)
        • Hojszaszerű madarak – Procellariiformes
        • Pingvinszerű madarak – Sphenisciformes
          • Pingvin-félék (Spheniscidae)
        • Búvárszerű madarak – Colymbiformes
          • Búvár-félék (Colymbidae)
          • Vöcsök-félék (Podicipidae)
    • Lapos Mellcsontúak – Mellcsontúak – (Carinatae)
      • Lapos mellcsontú madarak – Ratites
        • Struccszerű madarak (Struthioniformes)
          • Kivik (Apteryges)
          • Madagaszkári struccok (Aepyornithes)
            • Madagaszkári strucc-félék (Aepyornithidae)
          • Moák (Dinornithes)
            • Moa-félék (Dinornithidae)
          • Kazuárok (Casuarii)
          • Nanduk (Rheae)
          • Struccok (Struthiones)

[szerkesztés] Sibley-Ahlquist féle madárrendszertan

A rendszer besorolás 22 rendet határoz meg.

  • Verébalakúak vagy énekesmadár-alakúak rendje (Passeriformes)
    • Ugyanazok a családok tartoznak ide, mint a többi rendszerben

[szerkesztés] Források

Static Wikipedia (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2006 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia February 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu