A magyar nyelvből kiveszett hangok
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
 |
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz. |
Az alábbi táblázat azokat a hangokat sorolja fel, amelyek az idők során eltűntek a magyar nyelvből.
| Jel | Leírása | Idegen nyelvi megfelelői | Mikor tűnt el a magyar nyelvből | Mi lett belőle | Hol van még jelen | Megjegyzés |
|---|---|---|---|---|---|---|
| ȧ (IPA a) |
röviden ejtett á | például német, francia rövid a | ómagyar korban | a vagy á | nyelvjárásokban | |
| ē (IPA ɛː) |
nyílt, hosszú e hang, mint az erre szóban | finn ää, olasz bene | újmagyar korban | é | nyelvjárásokban | |
| i̬ vagy |
i és u közötti, veláris vagy mediális[1] i hang (ajakréssel ejtett u: azaz az u ejtése során az ajkakkal i-t kell formázni) | orosz ы (jerü), török ı (ï) |
ómagyar korban | i, néhol u | nyelvjárásokban | E hang szerepelt az íj, híd; hív, bír stb. szavakban, s emiatt mély hangrendű a ragozásuk: íjak, hidak; hívok, bírok; nem pedig mint: hírek, viszek. |
| β | bilabiális (két ajakkal képzett) zöngés réshang | spanyol boca | ómagyar korban | v vagy u̯ ü̯ (diftongusokban) | nyelvjárásokban | Például az ősmagyar neβü (név) szóban |
| ćs | palatális cs | ősmagyar korban | cs, s | — | ||
| dźs | palatális dzs | ómagyar korban | gy | — | ||
| γ | mediopalatális (a szájpadlás közepén képzett) zöngés réshang | spanyol seguir | ómagyar korban | Ø vagy au, eü diftongusokban (> ó, ő) |
— | Például a feγ szóban fordult elő, ebből vált ketté például fő és fej, ugyanígy a nő és nej. |
| ly (IPA λ) |
kb. lj | olasz figlio | újmagyar korban | j hang | egyes nyelvjárásokban | Ezt a hangot ejtették az ly helyén, például folyó ejtése kb. [foljó] volt, ma [fojó]. |
| χ (IPA x) |
a k helyén képzett réshang | német ach | ómagyar korban | h vagy Ø | — | |
| ŋ | mint a harang szóban | a legtöbb ismert idegen nyelven | ősmagyar korban | ŋg (> g) vagy γ | csak fonémaként tűnt el, beszédhangként ma is jelen van | |
| ϑ (IPA θ) |
zöngétlen interdentális (fogak közt képzett) réshang | angol think | ősmagyar korban | Ø | — |
Megyjegyzések
- A Ø jel jelentése: törlődött; a „kacsacsőr” (>) a hangváltozást jelöli.
- Az ősmagyar és az ómagyar korban jóval több diftongus (kettőshangzó) létezett.
- Jellegzetes mássalhangzó-kapcsolatok voltak az ősmagyar kor elején az -mp-, -nt-, -ŋk-, nyćs- is, de ezek az ómagyar korra zöngésültek, majd elvesztették nazalitásukat, és b, d, g, dźs (> gy) lett belőlük.
- Az ā (hosszan ejtett a, mint az arra szóban) mindig is csak nyelvjárásokban fordult elő.
- A veláris i és í két külön hang volt, belőlük i ill. í lett.
- E három főnévben: íj, híd, sír, sosem volt veláris magánhangzó, csak ragozásuk változott mély hangrendűvé.
Based on work by