Abdul-Aziz

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Abdul-Aziz (Isztambul, 1830. február 8. – Isztambul, 1876. június 4.) oszmán szultán, II. Mahmud fia és I. Abdul-Medzsid testvére volt. 1861 és 1876 között uralkodott. A régi szokás ellenére nem ölette meg elődjének fiait és annyiban is szakított az oszmán hagyománnyal, amennyiben saját, azoknál sokkal fiatalabb fiát, Izzeddint szánta utódjául.

Mint uralkodó nem igazolta a belé helyezett várakozásokat. Tanácsában és palotájában élesen állottak egymással szemben az ó-török és a nyugathoz hajló új-török párt; kormánya majd angol, majd orosz befolyás alá jutott, anélkül, hogy ő erélyesen irányt bírt volna szabni. Nem nagyon avatkozott be a kormányzás dolgaiba, egyedüli elfoglaltsága az volt, hogy az államot egyre nagyobb adósságokba verte, ami végül is hihetetlenül nagy inflációhoz vezetett.

Utazása Párizsba 1867-ben nem jelölte a reformok kezdetét, mint remélték, hanem a szultán különben is erős tékozlási hajlamának fokozása által még hozzájárult az állam pénzügyi bukásához. Sem a közigazgatás, sem a keresztények és mohamedánok közt való viszony nem javult, az állam már nem bírta fizetni adósságainak kamatait és a helyzet annál veszedelmesebb lett, mert még a hadügy és tengerészet terén is, amire Aziz sok gondot és költséget fordított, csakis külső volt az eredmény. Az 1868-iki krétai, majd az 1875-iki boszniai és hercegovinai lázadás világosan mutatták a birodalom gyöngeségét. Mindenütt anarchia volt, a szultán pedig egészen Ignatjevnek, az orosz követnek befolyása alá jutott. A török hazafias párt csak a szultán bukásában látta az üdvöt és miután a szofták felkelése 1876. május 11-én új kormány kinevezésére birta Azizt, maguk a kormány fejei május 30-án lemondásra kényszerítették őt és öccsét Murádot kiáltották ki utódjának. A szerencsétlen Aziz néhány nap múlva, június 4-én, mint akkor állították, maga vetett véget életének. Öt évvel később Midhát és Nuri pasákat a rajta elkövetett gyilkosság miatt halálra ítélték, de nem végezték ki, hanem Arábiába száműzték.

Hét gyermeke volt:

1. Yussuf Izz-ed-din herceg (szül. 1857)
2. Salina hercegnő, Iszmail Pasa felesége
3. Nazime hercegnő, Khalid Pasa felesége
4. II. Abdul-Medzsid herceg (szül. 1868. május 29.)
5. Emine hercegnő, Mohamed Bey felesége
6. Shefket herceg (1872–1899)

Előde:	Abdul-Aziz	Utóda:
I. Abdul-Medzsid	1861–1876	V. Murád
1839–1861	oszmán szultánok	1876