I. Abdul-Medzsid
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Abdul-Medzsid (1823. április 23. – 1861. június 25.), II. Mahmud fia és az Oszmán Birodalom szultánja volt 1839 és 1861 között. Apját július 2-án követte a trónon.
Mikor trónra került, a Birodalom rendkívül rossz állapotban volt. Apja halálakor Konstantinápolyban olyan hírek terjengtek, hogy az egyiptomi Mehemet Ali legyőzte az oszmán hadsereget. A flotta Alexandriánál volt, ahol Ahmed pasa árulása folytán ugyancsak az egyiptomiak kezére került. Az európai nagyhatalmak közbenjárására Mehmet Alit bizonyos feltételek elfogadására kényszerítették, így a Birodalom megmenekült.
Folytatni igyekezett apja reformjait. 1839. novemberében egy ediktumot adott ki, amelyben a szultán alattvalóinak az eddiginél nagyobb biztonságot adott. A reformjait nem nézték jó szemmel sem az ulemák, sem a janicsárok; élete során többször megkísérelték meggyilkolni.
[szerkesztés] Abdul-Medzsid fontosabb reformjai
- a hadsereg átszervezése (1843–1844)
- az igazságtalanul nagy adók eltörlése
- a rabszolgakereskedelem eltörlése
- a közigazgatás átszervezése
Mikor Kossuth Lajos és társai Törökországba menekültek, Ausztria és Oroszország követelte kiadatásukat, de a szultán nem egyezett bele.
1861-ben hunyt el, testvére, Abdul-Aziz követte a trónon. Több fia is volt, akik később szultánok lettek.
Előde: | I. Abdul-Medzsid | Utóda: | |
II. Mahmud | 1839 – 1861 | Abdul-Aziz | |
1808 – 1839 | oszmán szultánok | 1861 – 1876 |