Andrássy György

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ez a szócikk a Szinnyei József Magyar írók élete és munkái származó szövegen alapul, emiatt lektorálandó és korrektúrázandó: tartalmát és nyelvezetét frissíteni és strukturálni kell.

Andrássy György gróf (csíkszentkirályi és krasznahorkai) (Kassa, 1797. február 5. - Bécs, 1872. december 19.) császári és királyi kamarás, valódi belső titkos tanácsos, Magyarország főpohárnokmestere, a Tiszai Vaspályatársaság és a Felső-magyarországi Bányamívelő Egyesület elnöke, az MTA tagja

[szerkesztés] Élete

A Magyar Tudományos Akadémia egyik alapítója 10,500 forinttal; alaprajzának országgyülési megerősítésekor 1830. november 17-én ő is a kihirdetett igazgatótanács tagjainak sorában volt; 1832. március 10-én választatották a II. (bölcseleti és történeti) osztály tiszteletbeli tagjává. Az 1827-ben alakult „pályafutási társaság" alakító bizottságában tevőleges részt vállalt, amikor pedig az 1830. június 11-én tartott alakító gyülésen,állattenyésztő társasággá szerveződött át, választott tagjává, egyszersmind titoknokává választották. E minőségében szerkesztette több éven át a Gyerkönyv (Jelentés a magyarországi állattenyésztő társaság munkálódásairól) című évkönyvet, 1830-ban Döbrentey Györggyel, 1831-ben Tasner Antallal, azután egyedül. 1835. június 8-án az állattenyésztő-társaság gazdasági egyesületté változott át. Ismét titoknokká választották, mely hivatalát 1836. november 14-ig viselte. Ekkor Angliába utazott. 1840. november 17-től 1845. június 25-ig az egylet másodelnöke volt. 1838. augusztus 1-jén a Gömör és Kishont, 1842. szeptember 28-án pedig Sáros vármegye főispáni hivatalába igtattatott. A politika s nemzetgazdaság terén való szereplése, különösen a Széchenyi lánchíd és a vasút létesítése körül, egybeesik Széchenyi István gróf működésével.

[szerkesztés] Munkái

1. Gróf Andrássy Györgynek és gróf Széchenyi Istvánnak a budapesti hid-egyesülethez irányzott jelentése, midőn külföldről visszatérének. Pozsony, 1833. (Mely még azon évben 2. kiadásban jelent meg és német nyelven is kiadatott u. ott.)

2. Budapestnek árviz ellen megóvásáról. Pest, 1845.

Még egy kis munkát irt Tasnerral együtt az Állattenyésztésről, hely és év nélkül.

Arczképe Eybl rajza után Leykum A. kőnyomatában megjelent Bécsben 1842.