André Breton

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

André Breton

André Breton (Tinchebray, Orne, 1896. február 18. - Párizs, 1966. szeptember 28.) francia író, esztéta

A Dada mozgalmában való részvétele után látott hozzá a lázadás „pozitív” módjának kialakításához, szürrealista kísérletéhez. Ő volt a szürrealizmus irányzatának megalapítója, teoretikusa.

[szerkesztés] Életpályája

Kora ifjúsága óta vonzódott a művészetek felé. Versírással kezdte. Majd beiratkozott az orvostudományi egyetem pszichiátriai szakára, de diplomát nem szerzett. Az I. világháború idején katonai kórházakban teljesített szolgálatot, ahol pszichoanalitikus kísérleteket végzett. Ekkor ismerkedett meg Jacques Vachéval, akinek minden hivatalos művészeti irányzatot tagadó, antiszociális magatartása nagy hatással volt rá. 1919-ben Párizsban, miután megismerkedett Aragonnal és Philippe Soupault-val közösen megalapították a Littérature című folyóiratot. 1924-ben újabb folyóiratot indított el a Revue surréaliste-ot, ahol megjelentette a Szürrealizmus kiáltványa című írását. 1927-1935 közt tagja lett a Francia Kommunista Pártnak. A sztálini módszerek hatása miatt azonban szakított a párttal, és a szürrealista költészet másik nagy egyéniségével, addigi barátjával, Louis Aragonnal, aki támogatta, igazolni próbálta a szovjet politikát. Egyedül a száműzött Trockijjal tartott kapcsolatot, akivel 1938-ban létrehozták a Független Forradalmi Művészet Szövetségét. A német megszállás után elhagyta Franciaországot, és az Egyesült Államokba emigrált. Ott egyre inkább az okkultizmus, az ezotéria, a mágia, a középkori misztikusok munkái felé fordult. 1946-ban hazatért, ahol újra a fiatal szürrealista nemzedék első számú vezér egyénisége lett. 1959-ben Spanyolországba utazott, ahol kiállításokat rendezett, pl. Salvador Dalí munkáiból. 1966-ban halt meg, halála után felesége közbenjárására párizsi otthonát művészeti kutatóközponttá alakították.

[szerkesztés] Művei

A szürrealizmust megalapozó kötetei A mágneses mezők (1921) Philippe Soupault-val írt prózaverskötete, és a gondolat valódi működésének kifejezését, a tiszta lélektani automatizmust hirdető kiáltványai, A szürrealizmus manifesztuma (1924) és a Független forradalmi művészetért (1924). A Mágikus művészet (1957) című könyve nézeteinek végső összefoglalása.

[szerkesztés] André Breton szépírói munkái

Nadja, regény
Közlekedő edények, esszé
Őrült szerelem, verseskötet

Magyar irodalmi visszhangja és hatása megkésett volt, bár a Nyugat már megjelenésekor ismertette a Nadja-t. A regény csak évtizedek múltán jelent meg magyar nyelven Lackfi János fordításában. Több versét lefordította Weöres Sándor és Illyés Gyula, később Parancs János. Magyarul elsőként Illyés Gyula írt róla hosszabb emlékezést.

[szerkesztés] Szakirodalom

Michel Carrouges: A.B.
Sarane Alexandrian: André Breton par lui-même (1971)
Marguerite Bonnet: A.B., naissance du surréalisme (1975)
Henri Béhar: André Breton (1990)

[szerkesztés] Magyar nyelven

Illyés Gyula: André Breton
Bikácsy Gergely: André Breton (in: A francia irodalom a 20. században (szerk.: Köpeczi Béla, Gondolat Kk., Bp., 1974.)
Zemplényi Ferenc: A korai szürrealista regény (Akadémiai Kiadó).