Antal János

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Antal János (Oláhdellő, 1767. február 22. - Marosvásárhely, 1854. augusztus 12.) erdélyi református püspök

[szerkesztés] Élete

Szegény sorsú földműves szülőktől származott; tanulását Marosvásárhelyen 1785-ben kezdte, honnan 1794-ben Bécsbe, 1795-ben a jénai s 1796-ban a göttingeni egyetemre ment. Hazatérte után kevés ideig sáromberki, azután 1798-ban marosvásárhelyi pap lett. Ez év november 25--től teológiai segédtanár, 1801-től 1836-ig a történelem és filológia tanára volt az ottani kollégiumban, amely hivatala mellé 1830-ban egyházi főjegyzővé, 1836-ban pedig szuperintendenssé választatott. 1840-ben címerleveles nemességet kapott gyermekeivel együtt; 1845-ben királyi tanácsosi címet és rangot is nyert.

[szerkesztés] Munkái

1. Az életet bölcsen használó asszony (Gyászbeszéd Kabos Klára, Szutsáli Ferenczné felett.) Kolozsvár, 1812.

2. Teleki József gróf felett tartott oratio 1817. Gernveszegen.

3. Gyászbeszéd gróf Teleki Sámuel felett Kolozsvár, 1825.

4. Halotti beszéd gr. Toldalagi Zsigmondné felett. (Marosvásárhely), 1831.

5. Néhai orvos Gecse Dániel életrajza, ember szereteti intézete és annak rövid felvilágosítása. U. ott, 1840. (Névtelenül.)

6. Az erdélyi helv. vallást követők vallássérelmei. Nagy-Enyed, 1841.

Kéziratban: Közép idő históriája (476–1492.) Karácsonyi prédikáczió ünnepi követek számára. A kollegium első százados ünnepén 1818. jun. 28. tartott beszéde. Gyermekkora története, irta 83 éves korában, versben.

[szerkesztés] Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, Arcanum, Budapest, 2000, ISBN 9638602996