Asztrofizika

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az asztrofizika a fizika és a csillagászat része, mely a csillagok fizikájával foglalkozik, beleértve felépítésüket és fejlődésüket. Vizsgálja a csillagok, fizikai tulajdonságait (állapothatározóit), ami alapján modelleket állít fel a belsejükben végbemenő fizikai folyamatokra, például energiatermelésükre.

A csillagok fizikai tulajdonságait az ún. állapothatározókkal jellemezhetjük. Ezek olyan fizikai adatok, amelyek a csillag egészére jellemzők. Értékük a csillag teljes belső felépítésétől függ, és aránylag hosszú időn keresztül változatlan. Valamely állapothatározó az idő során csak akkor változik meg, ha a csillag belső szerkezetét érintő folyamatok mennek végbe. Az ilyen, közvetlenül nem észlelhető folyamatokban mutatkozik meg a csillag fejlődése. Az állapothatározók e fejlődés nyomon követésében fontosak.

A csillagok között azonban jelentős számban vannak olyanok, amelyek állapothatározói hónapok, de szélsőséges esetben akár órák alatt is megváltoznak. Ezeket változócsillagoknak, vagy röviden csak változóknak nevezzük.

A legfontosabb állapothatározók a alábbiak:

• fényesség
• felületi hőmérséklet
• színkép
• sugár
• forgási periódus
• kémiai összetétel
• mágneses tér
• tömeg

Ezen kívül szokás még a felületi gravitációs gyorsulást is az állapothatározók közé sorolni, ezek azonban a csillag tömege és sugara ismeretében könnyen kiszámíthatóak.

Tartalomjegyzék 1 Összefüggések a csillagok állapothatározói között 2 Az asztrofizika vizsgálati módszerei 3 Lásd még 4 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Összefüggések a csillagok állapothatározói között

A csillagok állapothatározói közt összefüggések állnak fenn. A legfontosabb ilyen összefüggéseket az ún. Hertzsprung-Russell diagram adja meg.

A csillagok effektív felületi hőmérséklete és az ún. színindexe között összefüggés áll fenn. Mivel sok esetben csak a csillag színindexét lehet meghatározni, ezt a mennyiséget gyakran az effektív hőmérséklet mértékének használják. A csillagok színindexét luminozitásukkal, illetve abszolút fényességükkel egyetlen diagramban, az ún. szín-fényesség diagramban lehet ábrázolni, amely teljesen ekvivalens a Hertzsprung-Russell diagrammal.

Szintén nagyon fontos összefüggés áll fenn a csillagok tömege és luminozitása között, ami a fősorozati csillagok esetén a legszembetűnőbb. A normális óriáscsillagok tömeg-fényesség összefüggése a fősorozatbeli csillagohoz hasonló, míg a fehér törpékre ill. a kettőscsillag rendszerek komponenseire vonatkozó összefüggések jelentősen eltérnek ettől.

[szerkesztés] Az asztrofizika vizsgálati módszerei

• spektroszkópia (az égitestek spektroszkópiai módszerekkel történő vizsgálata)
• fotometria (csillagászati fényességmérés)

[szerkesztés] Lásd még

• csillagászat
• csillag
• Hertzsprung-Russell diagram Alapvető összefüggés a csillagok állapothatározói között
• Csillagászati színképelemzés Az asztrofizika egyik legeredményesebb vizsgálati módszere
• Csillagászati színképosztályozás
• Ógyalla – Gothard Jenő – Tittel Pál asztrofizikus

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Lovas István: Asztrofizika (jegyzet), 2000, elérhető a Debreceni Egyetem ElmFiz honlapjáról
• Asztrofizikai hírek

A fizika részterületei	Szerkeszt
Klasszikus mechanika | Kondenzált anyagok fizikája | Kontinuumok mechanikája | Elektromágnesség | Általános relativitáselmélet | Részecskefizika | Kvantumtérelmélet | Kvantummechanika | Szilárdtestfizika | Speciális relativitáselmélet | Statisztikus mechanika | Termodinamika