Bárium

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

56 cézium ← bárium → lantán Sr ↑ Ba ↓ Ra periódusos rendszer
Általános
Név, vegyjel, rendszám	bárium, Ba, 56
Elemi sorozat	alkáliföldfémek
Csoport, periódus, mező	2, 6, s
Megjelenés	ezüstfehér
Atomtömeg	137.327(7) g/mol
Elektronszerkezet	[Xe] 6s2
Elektronok héjanként	2, 8, 18, 18, 8, 2
Fizikai tulajdonságok
Halmazállapot	szilárd
Sűrűség (szobahőm.)	3.51 g/cm³
Sűrűség a f.p.-on	3.338 g/cm³
Olvadáspont	1000 K (727 °C, 1341 °F)
Forráspont	2170 K (1897 °C, 3447 °F)
Olvadáshő	7.12 kJ/mol
Párolgáshő	140.3 kJ/mol
Hőkapacitás	(25 °C) 28.07 J/(mol·K)
Gőznyomás P/Pa 1 10 100 1 k 10 k 100 k at T/K 911 1038 1185 1388 1686 2170
Atomi tulajdonságok
Kristályszerkezet	köbös tércentrált
Oxidációs állapotok	2 (erősen bázikus oxid)
Elektronegativitás	0.89 (Pauling-skála)
Ionizációs energia	1.: 502.9 kJ/mol
	2.: 965.2 kJ/mol
	3.: 3600 kJ/mol
Atomsugár	215 pm
Atomsugár (számított)	253 pm
Kovalens sugár	198 pm
Egyebek
Mágnesesség	paramágneses
Elektromos ellenállás	(20 °C) 332 nΩ·m
Hővezetőképesség	(300 K) 18.4 W/(m·K)
Hőtágulás	(25 °C) 20.6 µm/(m·K)
Hangsebesség (vékony rúd)	(20 °C) 1620 m/s
Young modulusz	13 GPa
Nyírási modulusz	4.9 GPa
Bulk modulusz	9.6 GPa
Mohs keménység	1.25
CAS szám	7440-39-3
Fontosabb izotópok
Fő cikk: Bárium izotópjai Izotóp t.e. felezési idő B.m. B.e. (MeV) B.t. 130Ba 0.106% Ba stabil 74 neutronnal 132Ba 0.101% Ba stabil 76 neutronnal 133Ba mest. 10.51 y ε 0.517 133Cs 134Ba 2.417% Ba stabil 78 neutronnal 135Ba 6.592% Ba stabil 79 neutronnal 136Ba 7.854% Ba stabil 80 neutronnal 137Ba 11.23% Ba stabil 81 neutronnal 138Ba 71.7% Ba stabil 82 neutronnal
Hivatkozások

A bárium a periódusos rendszer egy kémiai eleme. Vegyjele Ba, rendszáma 56. Az II. főcsoportba, az alkáliföldfémek közé tartozik. Elemi állapotban ezüstös színű, lágy, jól nyújtható könnyűfém. Égetéskor a lángot zöldre festi. Csoportjának a legreakcióképesebb tagja, ezért inert (zárt) körülmények között kell tárolni.

Tartalomjegyzék 1 Története 2 Jellemzői 3 Előfordulása, előállítása, vegyületei 4 Felhasználása 5 Élettani tulajdonságai 6 Források

[szerkesztés] Története

[szerkesztés] Jellemzői

A bárium puha (késsel vágható), könnyű, ezüstfehér színű, eléggé reakcióképes fém. Ennek a reakcióképességnek köszönhetően a természetben, elemi állapotban nem, csak vegyületeiben fordul elő. A vízbe dobott bárium heves hidrogéngáz képződéssel járó reakció során maró tulajdonságú bárium-hidroxiddá alakul. Az Ba²⁺-ionok a lángot zöldre festik.

Bárium reakciója vízzel bárium-hidroxid képződése és hidrogén-gáz fejlődése közben.

[szerkesztés] Előfordulása, előállítása, vegyületei

Fontosabb ásványai a barit vagy súlypát (BaSO₄) és a witherit (BaCO₃). Előállítható alacsony olvadáspontjú klorijának (BaCl₂) elektrolízisével katódként higanyt (Hg) alkalmazva, amelyet azután az amalgámból ledesztillálnak. Aluminotermikus vagy szilikotermikus úton is előállítható bárium-oxidból:

Bárium-oxid reakciója szilíciummal bárium-szilikát és elemi bárium képződése közben.

Gyakoribb vegyületei:

lásd: A bárium vegyületei

[szerkesztés] Felhasználása

• vákuumtechnikában, az elektroncsövek gyártásánál getterként
• kontrasztanyagként bárium-szulfát formájában

[szerkesztés] Élettani tulajdonságai

A vízben illetve savakban oldható bárium-vegyületek kivétel nélkül mérgezőek.

[szerkesztés] Források