Olvadáspont
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A fagyáspont valamely anyag olvadt halmazállapotából a szilárd halmazállapotba történő átmenetének hőmérséklete. A "fagyáspont" szót általában a vízre szoktuk használni, más anyagokra inkább a szinonimáját, a "dermedéspont" kifejezést használjuk.
Az olvadáspont ugyanez a hőmérséklet, csak másik oldalról közelítjük meg a dolgot, a szilárdból folyadék halmazállapotba való átmenet felől.
Az egynemű anyagok fagyáspontja egy konkrét hőmérsékleti érték. Amikor a folyadék hőmérséklete eléri ezt az értéket, és további hőt vonunk el, akkor a hőmérséklete nem csökken addig, míg az egész meg nem fagy. Hasonló dolog történik olvadáskor is.
A keverékek és az elegyek általában egy alsó és egy felső hőmérséklettel jellemezhető tartományban alkulnak át folyékonyból szilárd halmazállapotba. Az alsó és a felső hőmérséklet között pedig köztes állapotban vannak. Ez azt jelenti, hogy ebben a hőmérséklet-tartományban egyszerre vannak jelen szilárd és cseppfolyós részek. A szilárd és cseppfolyós részek aránya pedig folyamatosan változik az alsó és a felső hőmérséklet között, a pillanatnyi hőmérséklet szerint.
| Anyag | To |
| Alumínium | 658 |
| Benzol | 5,5 |
| Etanol (C2H5OH) | -114 |
| Ezüst | 960,8 |
| Higany | -38,36 |
| Kén (rombuszos) | 113 |
| Kén (monoklin) | 119 |
| Kősó | 801 |
| Naftalin | 80 |
| Nádcukor | 160 |
| Ón | 231 |
| Ólom | 327,4 |
| Vas | 1535 |
| Víz | 0 |
| Platina | 1773,5 |
Based on work by