Belváros (Kolozsvár)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Kolozsvár belvárosa a régi történelmi városmag a Kis-Szamos jobb partján. Utcáin és terein reneszánsz, barokk, klasszicista és szecessziós műemlékek sorakoznak. 1990 után több új épület (főleg banki székházak) tarkítja az összképet.
A fejezetcímekben az utcák elnevezése a kolozsvári magyar szóhasználatot tükrözi, de a szövegben megtalálható a hivatalos elnevezés is.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Főtér
Eredeti neve Nagypiac, ma Piaţa Unirii vagyis Egyesülés tér. A tér közepén található a város legismertebb műemléke, a Szent Mihály-templom, mellette Fadrusz János alkotásával, a Mátyás király-emlékművel.
A Jósika-palotát a kolozsváriak hagyományosan lábasházként emlegetik. Régi diákbabona, hogy vizsga előtt nem szabad áthaladni az erkélyt tartó oszlopok között, mert ez biztos bukást jelent.
A 19. század végén Pákey Lajos tervezte a New York palota (jelenleg Continental szálloda) épületét. Ez volt a város irodalmárainak, művészeinek törzshelye.
A klasszicista régi városháza építését 1843-ban kezdték el Kagerbauer Antal tervei alapján.
A Bánffy-palota az erdélyi barokk egyik legpompásabb emléke. Ma a Szépművészeti Múzeumnak ad otthont.
A Főtér és Wesselényi-utca (Regele Ferdinand vagyis Ferdinánd király utca) sarkán áll a Mauksch-Hintz-ház; itt volt a város első gyógyszertára; ma Gyógyszerésztörténeti Múzeum.
A főtérről nyílik a Kismester, mai nevén Bob utca, itt található a város legrégebbi görög-katolikus temploma.
[szerkesztés] Óvár
A Főtérről a Karolina-tér felé vezető utcácskában található Bocskai István szülőháza, jelenleg a Sapientia Egyetem székháza. Tovább haladva, Mátyás király szülőháza látható, ez jelenleg a Ioan Andreescu Képzőművészeti Egyetem épülete. A Karolina-téren (ma Muzeului vagyis Múzeum tér) több műemlék helyezkedik el: a Karolina-oszlop, a Ferenc-rendi templom és kolostor, illetve itt van a Régészeti és Történelmi Múzeum főépülete is. A múzeum előtt a kolozsvári román történészprofesszor, Constantin Daicoviciu szobra áll.
[szerkesztés] Széchenyi-tér
A tér mai neve Mihai Viteazul vagyis Vitéz Mihály. A névadó fejedelem szobra, Marius Butunoiu alkotása, a tér közepén áll, körülötte kis park található. A tervek szerint a park és a szobor alatt 2007-től kezdődően földalatti parkoló épül. A tér északkeleti oldalát az 1960-as években épített tömbház határolja, amelynek földszintjén a város legnagyobb mozija üzemel. A tömbház előtt szökőkút áll, amely azonban az építés után csak kevés ideig üzemelt.
A tér jellegzetes századfordulós épületei a Széki-palota és a Babos-palota.
[szerkesztés] Egyetem utca
Az utca mai neve Universităţii ami szintén egyetemet jelent. A következő műemlékek találhatók az utcában:
[szerkesztés] Farkas utca
A Farkas utca (Platea Luporum) neve a középkorból származik, amikor – még a városfal felhúzása előtt – télen a farkasok idáig bemerészkedtek. Jelenleg a neve Mihail Kogalniceanu.
Az utca legnevezetesebb épülete az 1930-ban lebontott színház volt, a legrégebbi magyar kőszínház. A sznház 1804–1821 között közadakozásból épült, Alföldi Antal tervei szerint késő barokk stílusban. A színházat 1865-ben Kagerbauer Antal irányításával klasszicista stílusban építették át. Az utolsó színházi előadást 1906-ban tartották, utána az egyetem vette meg, és raktárként használta. Helyén ma az 1930-as években épült Egyetemiek Háza található; itt van a Kolozsvári Filharmónia székhelye.
Az utca nevezetességei:
- Farkas utcai református templom, előtte a Szent György-szobor
- Babeş–Bolyai Tudományegyetem központi épülete
- Báthory István Elméleti Líceum
- Akadémiai Könyvtár
- Teleki-ház
- Református Kollégium
- Szabók bástyája
[szerkesztés] Unió utca
Az utca mai neve Memorandumului, mivel az utcában található Redut épületében folyt az úgynevezett Memorandum-per. Ugyanebben az épületben mondták ki 1848. május 29-én Erdély egyesülését Magyarországgal, innen származik az utca magyar neve. 1859-ben ebben az épületben alakult meg az Erdélyi Múzeum-Egyesület. A műemlék épületek közül figyelemre méltó a Teleki-Mikes ház, a Redut (ma Népművészeti Múzeum), illetve a Nemes-ház.
[szerkesztés] Jókai utca
Az utca mai neve Napoca, amely a város római kori neve volt. A Jókai-utca és a Főtér sarkán található a Rhédey-ház[1]. Ez a 17. században épült emeletes ház arról nevezetes, hogy itt tartotta első előadását az 1792-ben alakult Erdélyi Magyar Nemes Színjátszó Társaság. Az eseményt a százéves évfordulón fekete márvány emléktáblán örökítették meg, amelyet Pákei Lajos tervezett.
[szerkesztés] Szent György-tér
A tér mai neve Lucian Blaga, a neves román költőről. Itt található az Egyetemi Könyvtár. A Diákművelődési Ház 1959–1960-ban épült az egyetemi hallgatók használatára: színházterem, klubhelyiségek, táncterem van benne. A ház freskóit Abodi Nagy Béla készítette. A Diákművelődési Házban van a Napsugár című gyermeklap szerkesztősége is.
[szerkesztés] Deák Ferenc utca
Az utca korábbi román neve Petru Groza volt (a második világháború utáni első román miniszterelnökről), jelenleg Eroilor vagyis Hősök utcája. Látnivalók:
- Kendeffy-palota
- Minorita templom
- Bolyai János szülőháza
- Memorandisták emlékműve
[szerkesztés] Kossuth Lajos utca
A rendszerváltás előtti Lenin út neve jelenleg 21 Decembrie 1989. Műemlékei:
[szerkesztés] Hunyadi és Bocskai tér
A tér neve jelenleg Avram Iancu, az 1848-as forradalom erdélyi román vezéralakjáról, akinek a szobra az ortodox katedrális előtt található. További fontos épületek:
- Ortodox püspöki palota
- Igazságügyi palota
- Protestáns Teológiai Intézet
- Pénzügyigazgatóság épülete
- Román Nemzeti Színház
[szerkesztés] Irodalom
- Fodor András: Kolozsvári képeskönyv, Gloria Kiadó – Erdélyi Híradó, Kolozsvár, 2002. ISBN 9073 8267 10 2
- Gaal György: Kalauz a régi és az új Kolozsvárhoz, Korunk, Kolozsvár, 1992.
)
Based on work by