Ferences templom és kolostor (Kolozsvár)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A kolozsvári ferences templom és kolostor a város legrégebbi részén, az Óvárban álló műemlékegyüttes. A kolostor jelenleg a zenei középiskola egyik épülete.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
A 11. század vége illetve 12. század eleje körül ezen a helyen épült a város első temploma, amely a tatárjárás során elpusztult. Utána egy román stílusú templom épült a helyén, mellette fából készült zárdaépület. A 15. század közepén a templom és a kolostorépület szűknek bizonyult, ezért újabb – ezúttal gótikus – építkezés kezdődött Hunyadi János anyagi támogatásával.
1556-ban a reformátussá lett város elűzte a szerzeteseket, ezután majdnem egy évig Izabella királyné lakott benne. Az 1557-es országgyűlés határozata alapján az épületben iskola kapott helyet. A templomot a 17. század elején Báthory Gábor a reformátusoknak adta. Az ellenreformáció során 1693-ban a templomot és a kolostort a jezsuiták kapták meg, de a városba visszatérő ferencrendiek is igényt tartottak az épületre, amelyet 1725-ben vissza is kaptak. A ferencrendiek barokk stílusban építették újjá a templomot (1728-1745), a torony is ekkor épült. A kolostorban kapott helyet a ferences rend erdélyi levéltára és több ezer kötetes könyvtára. 1906 és 1948 között itt működött a Szent Bonaventura-nyomda.
A szerzetesrendeket 1948-ban megszüntették, ekkor került a zeneiskola a rendházba. Az 1970-1980-as években végzett restaurálás során az épület egyes gótikus elemei újra napvilágra kerültek.
[szerkesztés] Leírás
A kolostor épülete két emeletes, gótikus stílusú, négyszögletű kerengős udvarral. A földszinten található refektórium boltozatát egyetlen oszlop tartja. Az ebédlő északi falán található egy csúcsíves felolvasó fülke. A templom hajója 112 méter hosszú és 32 méter széles. Gazdag díszítése egyértelműen barokk jellegű. A templom főkapujában levő Szűz Mária, illetve a homlokzati fülkében levő Szent Ferenc és Szent Antal szobrokat az erdélyi barokk szobrászat jeles képviselője, Johannes Nachtigall faragta.
[szerkesztés] Irodalom
- Gaal György: Kalauz a régi és új Kolozsvárhoz, Korunk, Kolozsvár, 1992
- Sas Péter: A kolozsvári ferences templom, Gloria, Kolozsvár, 1999