Piarista templom (Kolozsvár)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A kolozsvári piarista templom, a város első barokk stílusú épülete, egyben az első erdélyi barokk templom, a város központjában áll. Eredetileg a jezsuita rend használatára épült. Miután 1773-ban XIV. Kelemen pápa a jezsuita rendet eltörölte, Mária Terézia a piaristákat, vagyis a Kegyes Tanítórendet hívta be helyükre.
A templom építését 1718. február 22-én kezdték el és 1724. szeptember 10-én nyitották meg. A felszentelés 1725. május 13-án történt. A tervező nevét nem ismerjük, az építőmester valószínűleg a városi tanács által Schwalbachból behívott Konrad Hammer volt.
A templom hajója 42,7 méter hosszú és 25,2 méter széles. A hajóból mindkét oldalra három-három kápolna nyílik. A főbejárat feletti dombormű a Szentháromságot ábrázolja. A mellékkapuk felett a jezsuita rend alapítójának Loyolai Szent Ignácnak, illetve Xavéri Szent Ferencnek a szobrai találhatók.
Itt őrzik a Szűzanya kegyképét. A képet egy Lukács nevű görög katolikus pap festette, aki Iklód községben működött. A képet egy Kopcsa János nevű hívő vásárolta meg és a mikeházi román ortodox templomnak ajándékozta, ahol 1699. február 15-től 26 napon át könnyezett. A csodás esemény hírére a kegyúr gróf Korniss Zsigmond saját kastélyába vitette, de a tulajdonjog körül vita alakult ki, végül Kollonich Lipót esztergomi érsek a kolozsmonostori templomnak ajándékozta. A vitázóknak egy-egy másolat jutott. 1699 pünkösd előtt nagy ünnepséggel vitték át a kolozsmonostori kápolnába, majd néhány nap múlva a jezsuiták belvárosi templomába.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Forrás
Sas Péter: A kolozsvári piarista templom, Gloria Kiadó, Kolozsvár, 1999, ISBN 973-9203-37-X
[szerkesztés] Irodalom
- Bíró Vencel: A kolozsvári piarista templom alapítása, Kolozsvár, 1932