Big Ben

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Big Ben (Nagy Béni) a londoni Westminster-apátság tornyának órája.

Szent István torony

A Westminster-apátság óratornya, amiben a Big Ben található, 1834-ben tűzvészben elpusztult. A palota újjáépítésekor felkérték Benjamin Lewis Vulliamyt, a kor neves órását egy új óramű tervezésére, de ő a kivitelezést lehetetlennek tartotta. Egy műkedvelő órás, Edmund Beckett Denison vállalkozott a megvalósításra. Vita folyt arról, hogy az órát tervezzék a toronyhoz vagy fordítva. Végül Denison tervei alapján elkészült az óramű.

A gátlómű egy gravitációs rendszer, ami annyit tesz, hogy egyes alkatrészeket nem rugó, hanem saját súlyuk vezet vissza alapállásba. Az inga 4 méter hosszú. A mutatók tervezésekor a hó nyomására és a rájuk telepedő nagyobb madarakra is gondolt. A mutatók súlyának könnyítésére azokat ágyúfémből, (különlegesen könnyű és rugalmas) bronzból készíttette. Az egész órákat 16 tonna súlyú harangon veri el az ütőmű. A Big Ben teljes szerkezete hat méter hosszú, két méter széles. A gyártási költségek csökkentésére a kerék fogait és egymáson csúszó alkatrészeit simára köszörülték. Egyébként a kovácsolás nyomait nem távolították el.Denison a nagy óra gyártásának, megkezdése előtt elkészíttette az óra modelljét, ami maga is tekintélyes szerkezet.

A Big Ben nem a torony, nem is az óra, hanem a harang neve. Az építés vezetőjének, Benjamin Hallnak az emlékét őrzi.

A jellegzetes alakú toronyóra ütéseit a rádió is közvetíti. Az ütések jellegzetes melódiáját, a Westminster-ütést szobaóráknál is alkalmazzák.