Birkózás
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
 |
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz. |
A birkózás olyan küzdősport, ahol tilos bármilyen eszközhasználat, ütés vagy rúgás, csak az ellenfél földhöz szorításával, vagy „fogások” végrehajtásával lehet győzelmet elérni. A puha, kör alakú küzdőtéren két versenyző küzd egymás ellen, testhezálló ruhában és cipőben. Az ókori olimpiák óta közkedvelt sport.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A birkózás
-két résztvevő közötti, vetélkedés, mely arra irányul, hogy egyikük akaratát fizikai eszközökkel a másikra kényszerítse;
-a küzdelem során nem szabad ütni, eszközt használni, a másiknak sérülést okozni, fogásokkal, az ellenfél testrészeinek megragadásával kell elérni a győzelmet;
-alapvető, játékos mozgás és harc, elsősorban fiatal korban, ösztönösen igényelt és nagyon kedvelt játék, melynek nyilvánvaló, testfejlesztő és sportértékei miatt sportszerű formái is kialakultak;
(Az ösztönösségre utal, hogy a birkózás szinte minden fiatal emlősállatnál megfigyelhető, a felnött korra való felkészülés, a serdülő kori rivalizálás során.)
A birkózás fogalma mélyen beivódott a társadalom köztudatába, amiről számtalan, átvitt értelemben is használt szófordulat tanúskodik: „megbirkózik” a feladattal, az egyik futball csapat „kétvállra fekteti” a másikat, „porondra” lép, „legyűri” a nehézségeket, „ölre mennek, hajba kapnak” stb.
[szerkesztés] Formái
Számtalan válfaja ismert, a letámasztott könyökkel egymás tenyerét markoló és az ellenfél karját lenyomni igyekvő szkanderezőktől a birkózás határán már túllépő verekedésig: a pankrációig.
Az akarat rákényszerítése sokféle szabály szerint történhet, a földre rajzolt körből való kitaszítástól (szumo), az ellenfél felemelésén (grundbirkózás) át a kétvállra fektetésig, vagy a feladás kikényszerítéséig.
[szerkesztés] Öltözet szerint
-Öv-kabát (belt and jacket) birkózásnál a versenyzők dolgát megkönnyíti, hogy deréktól felfelé egymás ruháját derékövét is megragadhatják. (szambó, kurash,)
-Megragadásos (catch-hold) birkózásnál az egész testet ruha fedi, azaz a kabátot és nadrágot is meg lehet fogni. (judo, jiu jistu)
-A meztelenül (testhezálló mezben, vagy kisnadrágban) végzett birkózásban a ruha megfogása tilos.
[szerkesztés] Az erőkifejtés iránya szerint
E szerint is lehet csoportokat felállítani, de ezek gyakran keverednek:
-A könyökre támasztott kéz ledöntése (arm-wrestling, szkander) karbirkózás
-A kimozdításos (break stance) birkózásban az erőkifejtés az ellenfél elmozdítására, alaphelyzetéből való kimozdítására irányul (körből való kilökés, vagy ledöntés: szumo, állohelyzetből levitel – kurash).
-A ledöntéses (toppling) birkózásoknál a cél az ellenfél földre vitele. Ilyen volt az előzőeken kívül az ókori olimpiák pentatlon birkózása is.
-A tusra menő (pin-fall) birkózásban az győz, aki ellenfelét a hátán (két vállán) leszorítja. Ez a mai sportszerű birkózások alapja.
-Az alávetéses (submission) birkózásban az ellenfelet kényszeríteni kell, hogy a küzdelmet feladja.
Látható, hogy a birkózás fajták között átmenetek lehetségesek. A judoban például a nagyívű, hirtelen dobás-levitel, a leszorítás, a feladásra kényszerítés, a szumóban a levitel és kilökés egyaránt a győzelem elérésének eszköze lehet.
Fentieken belül ezerféle formája létezik a birkózásnak, amelyek egymástól függetlenül alakultak ki a népek körében. (Iránban például legalább harminc egymástól különböző, népi formáját gyakorolják) Ezek közül legismertebbek a skót ledöntéses, a svájci tusra menő, a török olajbirkózás, a mongol sasbirkózás, a magyar baranta és a kunsági derékhúzás, lovasbirkózás.
Elterjedt a professzionális cirkuszi birkózás is, mely artista mutatvány, és többnyire csak imitációja a birkózásnak.
A birkózás népszerűsítésére dolgozták ki a népi birkózásokból a grundbirkózást a gyerekek számára, illetve az általános igények kielégítésére a bárhol űzhető standbirkózást.
A birkózás számtalan tréfás változata is előfordul, mint az iszapbirkózás.
[szerkesztés] Sportszerű birkózás
Két formája a legismertebb: a szabadfogású és a kötöttfogású birkózás. (A judót nem szokták a birkózások közé sorolni, pedig az egyik legnyilvánvalóbb fajtája, ezért, most mi is eltekintünk tőle.)
Mindkettőnél cél az ellenfél kétvállra fektetése, vagy a pontozók által értékesebbnek tartott, a szabályokban rögzített fogások végrehajtása.
Ütni, vagy rúgni nem szabad.
Szabadfogásban az egész testen lehet fogást végrehajtani és a láb cselekvő használata, azaz a lábkulcs, vagy a gáncs megengedett.
Kötöttfogásban csak derék felett lehet megfogni az ellenfelet és gáncsolni sem szabad.
A versenyzők puha cipőt és testhezálló mezt viselhetnek, alatta alsónadrággal a nőknél esetleg polóinggel. Nem hordhatnak gyűrűt fülbevalót, a hosszú hajat fel kell kötni, a körmöket rövidre kell vágni.
A sportszerű birkózást nők is végzik, ők a szabadfogás szabályai szerint küzdenek. Nem szabad veszélyes, vagy fájdalmas fogásokat alkalmazni és minden sportszerűtlenség tiltott. (harapás, karmolás, fül vagy hajhúzás, és természetesen az ütés és rugás is.)
A versenyzőket súlycsoportokba sorolják. Ezeket a nemzetközi versenyek számára nemzetközi szövetség előírásai tartalmazzák, de a nemzeti szövetségek egyes versenykiírásokban ettől kisebb mértékben eltérhetnek. A súlycsoportok időnként változnak, ahogy egyes fogásokat is hol megengednek, hol nem.
Akciók pontozása: A szőnyegen végrehajtott akciókat a mérkőzésidő korlátozása óta 1-5pont között dijjazzák. A mérkőzés végén a győzelem arányától függően 0, 1, 3, 4 pozitív pontot lehet kapni. Kétvállas győzelem 4: 0
1 pont jár:
• Annak a birkózónak, aki ellenfelét földre viszi, majd mögé kerül s ebben a testhelyzetben azt fogva tartja (3 érintkezési pont: két kar és egy térd vagy két térd és egy kar)
• Annak a birkózónak, aki állva vagy a földön szabályos fogást hajt végre ellenfelén, de nem viszi azt tusveszélyes helyzetbe
• Annak a birkózónak, aki mögékerüléssel viszi és fogja le ellenfelét
• az a birkózó, aki térdelőhelyzetben felfordítást hajt végre úgy, hogy az ellenfél karja nyújtva van (egy vagy két kar) háttal a szőnyeg felé
• Annak a birkózónak, akinek a fogását ellenfele szabálytalanul akadályozza, de ennek ellenére végre tudja azt hajtani.
• Annak a birkózónak, akinek támadása elől az ellenfél szőnyegről vagy fogásból menekül, felszólításra nem tér vissza a kezdőkörbe és nem veszi fel a küzdelmet meg nem engedett fogást vagy durvaságot hajt végre. • Annak a birkózónak, aki 5 másodpercig vagy tovább veszélyeztetett helyzetben tartja ellenfelét
• Az a versenyző akinek ellenfele egyik lábával érinti a zónán kívüli területet.( 1 pont )
• Akinek ellenfele folyamatosan visszautasítja a korrekt kapaszkodás felvételét
• Vérzés nélküli sérülésnél, az időt kérő versenyző ellenfele 1 pontot kap
2 pont jár:
• Annak a birkózónak, aki szabályos fogást hajt végre lenti birkózásnál, s aki ellenfelét tusveszélyes helyzetbe vagy pillanatnyi tusba viszi.
• A megtámadott birkózónak, ha a támadó pillanatnyi tushelyzetbe kerül vagy vállán gurul a fogás végrehajtásánál (kivevéve pörgetés esetén)
• A támadó birkózónak, akinek ellenfele úgy menekül a fogásból, hogy a szőnyegen kívülre veti magát tusveszélyes helyzetbe
• A támadó birkózónak, akinek ellenfele szabálytalan fogást hajt végre, amely megakadályozza az elkezdett fogás végrehajtását
• Annak a versenyzőnek, aki álló helyzetből blokkolja ellenfele akcióját, tehát pillanatnyi tushelyzetbe hozza.
3 pont jár:
• Annak a birkózónak, aki állva hajt végre egy fogást, amely ellenfelét közvetlen kisívű dobással tusveszélyes helyzetbe hozza
• Minden fogásért, amelyet kisívben a földtől felkapással hajtanak végre, még ha a támadó versenyző egy vagy két térddel földön is van, amennyiben a támadás azonnal tusveszélyes helyzetet teremt és a megtámadott minden testrésze elhagyja a szőnyeget
Megjegyzés: Ha a fogás végrehajtásakor a megtámadott birkózó egy kézzel kapcsolatban marad a szőnyeggel, de azonnal tusveszélyes helyzetbe kerül, a támadó birkózónak ugyancsak 3 pont jár.
5 pont jár:
• Minden végrehajtott fogásért álló helyzetben, mely nagy ívet ír le, és közvetlen tusveszélyes helyzetben fejeződik be és az új szabályok szerint menetgyőzelemmel zárúl !
• Annak a versenyzőnek, aki elszakítja ellenfelét a térdelőhelyzetből, és nagyívű fogást hajt végre, majd közvetlen tusveszélyes helyzetet idéz elő.
Technikai tus 6 pont különbségnél, ha az ellenfélnek nincs akciópontja 4: 0, ha van 4: 1 hasonlóan a leléptetéshez. Pontozásos győzelemnél, ha a vesztesnek nincs akciópontja 3: 0, ha legalább 3 pontja van 3: 1
A pontozás. Bírói döntéssel hozott győzelemnél 1: 0, ha az egyik versenyzőnek sincs akció pontja. Pontegyenlőség esetén vagy 3 akciópont hiányában 2 perc hosszabítás következik.
A korosztályok (gyermek, diák, serdülő, ifi /kadet/, junior, felnőtt, veterán) szerint változnak a súlycsoportok és – némileg- a szabályok is. (A gyereknél a veszélyesebb fogások, dobások tiltottak.)
Súlycsoportok különböző korosztályokban 2001-től.
Felnőtt férfiak 55, 60, 66, 74, 84, 96 és 120
Felnőtt nők: 48 51 55 59 63 67 72 kg (Olimpián: 48 55 63 72)
Juniorok 18-19-20 évesek: 50 55 60 66 74 84 96 120.
Ifjúságiak 16-17 évesek: 42 46 50 54 58 63 69 76 85 100 +100
Serdülők 14-15 évesek: 32 35 38 42 47 53 59 66 73 85 +85
Diák I 12-13 évesek: 29 32 35 38 42 46 50 55 61 68 75 +75
Diák II 10-11 évesek: 24 26 28 31 34 37 41 45 50 55 60 +60
A veteránoknál 58 63 76 85 97 130 (női súlycsoportok jelenleg nincsenek)
A veterán korosztályok: A 35-40 B 41-45 C 46-50 D 51-55 E 56 felett
A mérkőzés idő is változó, jelenleg jellemzően 3x 2 perces menetekből áll. Minden menet után eredményt hirdetnek és aki két menetben győz, már megnyerte a meccset. Döntetlen esetén a hosszabbításban elért első értékelhető fogást végrehajtó nyer. Manapság érdekes fejlemény, hogy a menet egy perces eredménytelen állóharca után sorsolással (korong feldobással) döntik el, melyik versenyző menjen alárendelt helyzetbe, majd ha a felülre kerülő így sem tud akciót végrehajtani ő kerül alulra: kötöttfogásban térdelő támaszba, szabadfogásban féltérdre. Kötöttfogásban ilyenkor a felüllevő az alullevő derekát támadhatja, míg szabadfogásban a lábán kereshet fogást. Ezen szabályok nem örökéletűek, gyakran változnak, csak a birkózás lényege marad.
A jelenleg érvényes szabályok [1]
[szerkesztés] Strandbirkózás
Korcsoportok:
• 10-15 év Kadet
• 16-20 év Junior
• Felnőtt
Súlycsoportok:
A főszervezőnek kell két csoportra osztani a jelentkezőket:
• Könnyűsúly
• Nehézsúly
Mérlegelés nincs, a résztvevők eloszásánál a könnyeb táblakialakítást és a résztvevők testi adottságait kell figyelembe venni.
Verseny fajták:
• Open versenyek: mindenféle licenc vagy engedély nélkül.
• Versenynaptáras versenyek: A nemzeti szövetség égisze alatt lebonyolított versenyek
Öltözék:
Férfiak: rövidnadrág minden egyéb kiegészítő nélkül.
Nők: egy vagy kétrészes fürdőruha.
Küzdőfelület:
6 méteres átmérőjű kör a homokban rajzolva vagy egyéb módon jelezve.
Mérkőzések időtartama:
1 menet maximum 3 perces időtartammal.
Versenyek lebonyolítási rendje:
Hasonlóan a bírkózásban haszálatos táblához direkt kieséses rendszerben ahol az elődöntők vesztesei a 3. helyet szerzik meg. Visszamérkőzések (repechage) nincsenek.
A versenyzők megkülönböztetése:
A kategóriák elosztása és a tábla elkészítése után a bíró( szervező) mindenkinek kioszt egy bokaszalagot melyen 1-től ... növekvő sorrendbe állítva kötelesek viselni a küzdő felek. Vereség után a vesztesnek vissza kell adnia a számot a bírónak.
Bírói kar:
A főszervező egyben ellátja a bíró szerepét is, az ő döntése megkérdőjelezhetetlen.
Győzelmek fajtái:
A strandbirkózás csak álló helyzetben történik. Győzelmet a következő módokon lehet szerezni.
• Tus: Ha az egyik versenyző mindkét vállával érinti a talajt
• Dobás: Ha az egyik versenyző kétszer földreviszi ellenfelét a mérkőzés során úgy, hogy az ellenfél felsőtestének egy része érintse a talajt. ennek során a támadó versenyző egy vagy két térde érintheti a talajt.
• Kitolás: ha az egyik versenyző kétszer kitolja az ellenfelét a mérkőzés során a küzdő felületről.
• Összeadás: A kitolás és a dobás összeadódhat azaz külön pontnak számít. Két pont elérése után is véget ér a küzdelem( pl. egy dobás- egy kitolás)
• Bírói döntés: Egyenlőség esetén a bíró dönt a győztes személyéről aktivitása alapján.
Tilos:
• Ütni és rúgni
• Az arcot támadni, hajat húzni
• Olajjal vagy más csúszós anyaggal a testet bekenni
• Megszakítani a küzdelmet bármilyen okból
• Tiltott fogást alkalmazni
[szerkesztés] Magyar olimpiai aranyérmek a sportágban
- Weisz Richárd – IV. London 1908
- Keresztes Lajos – Amszterdam 1928
- Lőrincz Márton – XI. Berlin 1936
- Zombori Ödön – XI. Berlin 1936
- Kárpáti Károly – XI. Berlin 1936
- Bóbis Gyula – XIV. London 1948
- Hódos Imre – XV. Helsinki 1952
- Szilvásy Miklós – XV. Helsinki 1952
- Polyák Imre – XVIII. Tokio 1964
- Kozma István – XVIII. Tokio 1964 és Mexikóváros 1968
- Varga János – Mexikóváros 1968
- dr Hegedűs Csaba – X. München 1972
- Kocsis Ferenc – XXII. Moszkva 1980
- Növényi Norbert – XXII. Moszkva 1980
- Sike András – XXIV. Szöül 1988
- Farkas Péter – XXV. Barcelona 1992
- Repka Attila – XXV. Barcelona 1992
- Majoros István – XXVIII.olimpiai játékok Athén 2004
Based on work by