Barcelona

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.


(Részletezve)	(Részletezve)

Barcelona a Barcelonèsen belül

Népesség (2003)

1 582 738

Terület

100,4 km²

Népsűrűség (2001)

15764 fő/km²

Koordinátái

41º 23' É, 2º 11' K

Barcelona Spanyolország második legnagyobb városa, Katalónia fővárosa, a területét és népességét tekintve első helyen álló Madrid spanyol főváros „örök riválisa”. A Generalitat de Catalunya, azaz a Katalán Kormány székhelye. Érseki központ és egyetemváros, újabban kiemelkedő európai kongresszusi centrum. Az 1992. évi nyári olimpiai játékok helyszíne. A Földközi-tenger harmadik legnagyobb kikötővárosa.

[szerkesztés] Fekvése

Katalónia tartományban, Barcelona provincia, és Barcelonès comarca (tkp. megye) területén, a Földközi-tenger partján fekszik. A Llobregat és Besòs folyók torkolata közé eső délkeleti partszakaszon, a Barcelonai-síkságon azaz Llano de Barcelonán helyezkedik el. A Katalóniai-hegységhez tartozó Parti-hegylánc vonulatai szegélyezik: délről a Garraf-hegység, nyugatról a Colserolla. 160 km-rel a Pireneusokban húzódó francia határtól délre terül el. Legmagasabb pontjai: a Tibidabo a város északi részén (532 m) és a Montjuic a nyugati, tengerfelőli oldalán (213 m).

[szerkesztés] Története

A Barcelona helyén elterülő legősibb település első lakói a kelta layetánok voltak, kik a Tibidabo és a Mons Taber között telepedtek le.

I.e. 218-ban a helyi monda szerint Hamilcar Barcas karthágói hadvezér alapította meg a mai helységet, először az ibér Barcino néven tűnt fel a történelmi dokumentumokban.

I.e. 201-ben Scipio római hadvezér foglalta el, majd Augustus császár idején római kolónia lett - előbb Julia Faventia, később Augusta és Pia melléknevekkel.

414-ben, majd 531-ben a nyugati gótok birtokába került s fővárosukká tették, Athaulf király székhelye volt.

716-ban a mórok Al Hurr kalifa vezetésével elfoglalták és Badsalunának nevezték el.

801-ben Jámbor Lajos Karoling király a katalán őrgrófság fővárosává tette. 874-ben Barcelona grófjai függetlenséget kaptak. Katalónia és Aragónia egyesülése idején Genova és Velence mellett a Földközi - tenger vezető kereskedővárosává vált.

A 16.században Katalónia fekvése miatt kiesett az Újvilággal való kereskedelem lehetőségeiből, ekkor megrendült Barcelona hatalma is.

1701–13 között, a spanyol örökösödési háborúban a katalánok Habsburg Károly főherceg mellé álltak, szabadságjogokat remélve tőle. 1714-ben a francia V. Fülöp csapatai lerohanták a várost és jelentős részét elpusztítják.

1778-ban III. Károly felszabadította az Amerika felé irányuló kereskedelmet, ismét megnyílt a nagymultú barcelonai kikötő s a város a király uralma alatt újra fellendült. A 19. században visszanyerte hajdani jelentőségét a Földközi-tengeren.

1888.05.20-án nyílt az EXPO Universal, majd 1929-ben az EXPO International. A világkiállításoknak köszönhetően Barcelona jelentős vásárvárossá vált.

1931-ben kikiáltották az I. Spanyol Köztársaságot, s ekkor Katalónia függetlenséget kapott. Barcelonában megalakult az első katalán parlament, mely a köztársaságpártiakat képviselte. 1937–39 között is itt működött a Köztársasági Kormány, Francisco Franco csapatai csak 1939 januárjában foglalták el a várost.

1975-ben, a diktatúra megszüntével ismét hivatalos nyelv lett a katalán, majd 1979-ben a spanyol képviselőház elfogadta Katalónia autonómiáját, az automóm tartomány székhelyévé pedig Barcelonát nevezték ki.

1992-ben itt rendezték a XXV. Nyári Olimpiai Játékokat.

[szerkesztés] Közigazgatási beosztása

Barcelona közigazgatásilag 10 kerületre osztható. Minden kerület egyúttal önálló politikai egységként is működik. A területi felosztás alapja történeti eredetű. A legtöbb kerület megfelel azokank a régen független településeknek, melyeket a 19–20. században csatoltak Barcelonához. A kerületeket negyedekre, azaz barrio-kra osztják.

Kerületek:

1. kerület: Ciutat Vella. A város történelmi központja. Negyedei: la Barceloneta, el Casc Antic, el Raval, el Gòtic (Gótikus Negyed).
2. kerület: Eixample. Negyedei: Sant Antoni, Sagrada Família, Fort Pienc, Dreta de l'Eixample, Esquerra de l'Eixample.
3. kerület: Sants-Montjuic. Negyedei: Sants, Hostafrancs, La Bordeta, Poble Sec, Font de la Guatlla, Magòria, La Marina, Zona Franca, Montjuïc.
4. kerület: Les Corts. Negyedei: El Camp de la Creu-Loreto, El Camp Vell i la plaça del Centre, Can Feu i Can Batllori, Can Sòl de Baix, L'Església i Can Rosés, La Maternitat i Can Bacardí, La Mercè, Pedralbes, Sant Ramon i la Torre Melina, La Zona Universitària - Bederrida.
5. kerület: Sarrià-Sant Gervasi. Negyedei: Sarrià, Sant Gervasi, Vallvidrera, Can Caralleu, Les Planes, Tibidabo.
6. kerület: Gràcia. Negyedei: Gràcia, Camp d'en Grassot, La Salut, El Coll, Vallcarca, Penitents.
7. kerület: Horta-Guinardó. Negyedei: Baix Guinardó, Can Baró, El Carmel, Font d'en Fargues, Font del Gos, Guinardó, Horta, La Clota, Montbau, Sant Genís, Taxonera, Vall d'Hebrón.
8. kerület: Nou Barris. Negyedei: Can Peguera, Canyelles, Ciutat Meridiana, Guineueta, Porta, Prosperitat, Roquetes, Torre Baró, Torre Llobeta, Trinitat Nova, Turó de la Peira, Vallbona, Verdum, Vilapicina.
9. kerület: Sant Andreu. Negyedei: Sant Andreu de Palomar, Sagrera, Trinitat Vella, Baró de Viver, Bon Pastor, Navas, Congrés.
10. kerület: Sant Martí. Negyedei: El Clot, Camp de l'Arpa, La Verneda, Poblenou, Besòs, Diagonal Mar, Vila Olímpica (Olimpiai Falu).

[szerkesztés] Demográfiai adatok

1900–2005
1900	1910	1920	1930	1940	1950	1960	1970	1981	1991	2001	2005
533.000	587.411	710.335	1.005.565	1.081.175	1.280.179	1.557.863	1.745.142	1.754.900	1.681.132	1.505.325	1.593.075

[szerkesztés] Látnivalók, nevezetességek

A Sagrada Família templom

Casa Milá

Güell Park

Torre Agbar, éjszaka a Barca színeiben

MNAC

MACBA

Sagrada Família: 1882 –, a Szent Család temploma, Gaudí műve. Az UNESCO kulturális Világörökség része kriptája és a Születés Kapuja.
Güell Park: 1900–1914, Gaudí alkotása a Muntanya Pelada hegyodalban, a Világörökség része.
Paseo de Grácia:
- Casa Milá: 1906–1910, Gaudí műve, a Világörökség része.
- Casa Batlló: 1904–1906, Gaudí alkotta, a Világörökség része.
- Casa Amattler: 1907, Josep Puig i Cadafalch alkotása.
Kikötő: Kolumbusz szobra, Aquarium, Maremagnum, Moll de la Fusta sétánya.
Olimpiai Falu és Kikötő
Ciudadela Park: az 1888 – as Világkiállítás helyszíne, benne az Állatkert és a Zoológiai Múzeum.
Ramblák:
- A Placa Real klasszicista jellegű árkádos tér, mely a Ramblákról nyílik a Három Grácia-szökőkútjával és Gaudí kovácsoltvasból készült lámpáival.
- Az Operaház (Gran Teatre del Liceu): 1848-ban épült, 3500 fős befogadóképességű színházi épület.
- A Perui Alkirálynő Palotája (Palau Virreina): barokk polgári épület, benne az Iparművészeti Múzeummal és a Cambó-gyűjteménnyel.
- Güell-palota (Palau Güell): UNESCO Világörökség, 1885–1889 között készült Gaudí tervei szerint, Güell gróf megrendelésére. 1954 óta Színházi Múzeum, jelenleg restaurálás alatt áll.
- Erotika Múzeuma
- La Buqueria gyümölcs – és halpiac.
Gótikus negyed (Barri Gótic): a Mons Taber hegyén, a katedrális körül helyezkedik el. Látnivalói:
- Santa Eulália katedrális (Catedral de Santa Eulalia)
- Nagy Királyi Palota (Palau Reial Major)
- Federico Marés Múzeum (Museu Frederic Marés)
- Fődiakónus Palotája, ma Levéltár
- Katalán Kormány székháza (Palau de la Generalitat)
- Picasso-múzeum (Museu Picasso)
Plaza Catalunya: Eusebi Arnau és Josep María Subirachs szobraival.
A Katalán Zene Palotája (Palau de la Música Catalana): modernista jellegű épület, a Világörökség része.
Plaza d'Espana: az 1929-es Világkiállítás helyszíne, Kongresszusi Központ és kiállítási pavilonok, Las Arenas bikaviadal aréna, José María Jujol szökőkútja.
Montjuich: Olimpiai Ring az Olimpiai Stadionnal, Joan Míró Alapítvány, Görög Színház, Citadella, mely ma Hadtörténeti Múzeum.
Nou Camp: az FC. Barcelona Stadionja, Francesc Mitjans alkotása.
Pedralbes-kolostor
Forum 2004: új kongresszusi központ.
Torre Agbar: 2001–2005, Jean Nouvel alkotása, a Vízművek irodaháza a Glóries közlekedési csomópont mellett.

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Barcelona híres múzeumai

Katalán Nemzeti Múzeum (Museo Nacional de Arte de Cataluña) – rövidítve: MNAC, a világ egyik leggazdagabb románkori gyűjteménye, a Montjuich-on
Kortárs Művészetek Múzeuma (Museo de Arte Contemporáneo de Barcelona) – rövidítve: MACBA, a városközpontban.
A Kortárs Kultúra Központja (Centro de Cultura Contemporánea de Barcelona) – rövidítve: CCCB, a Raval városrészben.
Joan Míró Alapítvány (Fundación Joan Miró) – a katalán festő remekeivel, a Montjuich – on..
Picasso Múzeum (Museo Picasso de Barcelona) – Picasso korai műveinek gyűjteménye a városközpontban.
Antoni Tápies Alapítvány (Fundación Antoni Tàpies) – a festő alapítványi múzeuma az Eixample – n
Tudományos Múzeum (Museo de la Ciencia), jelenleg átnevezve: "CosmoCaixa", a Tibidabo lábánál.
Barcelonai Történeti Múzeum (kat. Museu d'Història de la Ciutat), a Barceloneta negyedben, a kikötőben.

[szerkesztés] A város legismertebb színházai és filmszínházai

A kulturális élet egyik központja Az Avenida del Paralelo (katalán: Avinguda Paralel), ahol a színpadi élet koncentrálódott, egyik legnevesebb épülete az "El Molino", a katalán Moule Rouge volt (2006 nyarán lebontották).

Barcelona rangos színpadai jelenleg:

Gran Teatre del Liceu, a tulajdonképpeni operaház, A Ramblákon.
Teatre Nacional de Catalunya, a Katalán Nemzeti Színház, a klasszikus előadások bemutatásval foglakozik
Teatre Grec, a görög színház a Montjuich-on
Teatre Lliure, a legextrémebb, legvagánsabb darabok bemutatóit rendezik itt

Az l'Eixample és a Ciutat Vella területén több színház is koncentrálódott, ezek a következők: Teatro Condal, Teatro Poliorama, Teatro Romea, Teatro Victoria, és az El Mercat de les Flors, ahol főleg zenei darabokat, komédiákat láthatnak nézői.

A hagyományos színház mellett mozikat is találunk nagy számban a fővárosban: Filmoteca de la Generalidad de Cataluña, Verdi Mozi, Méliès Mozi stb.

[szerkesztés] A barcelonai kultúra képviselői

Az Iron Maiden koncertje az Arata Isozaki által emelt Palau Sant Jordi épületében

Barcelona építői: Antonio Gaudí i Cornet építész és szobrászművész, Lluís Doménech i Montaner, Josep Puig i Cadafalch, Josep María Jujol, Josep María Pericas, Joan Rubió i Bellver, Enric Sagnier, Salvador Valeri, Josep Vilaseca, Arata Isozaki, Josep María Sert,…
Neves szobrászok: Eusebi Arnau, Josep Llimona, Josep María Subirachs…
Híres festők: Ramón Casas, Santiago Rusinol festőművész és író, Josep Triadó, Antoni Tápies, Joan Miró…
A klasszikus zene előadóművészei: José Carreras operaénekes, és Montserrat Caballé operaénekesnő…

[szerkesztés] Sport

Camp Nou, pálya és lelátó

Barcelona az 1992. évi nyári olimpiai játékok (XXV.) színhelye volt. A rendezvény Barcelonában négy helyszínen zajlott 168 ország részvételével. A fő helyszín a Montjuich hegye volt, ahokiépült az Anilla Olimpica, azaz Olimpiai Ring az egykori olimpiára szánt stadion felújításával. Ugyanezen a helyen áll még a Palau Sant Jordí vagy San Jordí Sportpalota, és a Picornell Sportuszoda is, több más sportpálya kíséretében.

Barcelona a spanyol és katalán futball fellegvára. Csapatai:

a Fútbol Club Barcelona, röviden FC Barcelona-melynek stadionja a Nou Camp.
a Real Club Deportivo Español, röviden Español-melynek stadionja az Olimpiai Stadion.

[szerkesztés] Források

Bereznay István: Barcelona (Panoráma Külföldi városkalauz, Franklin Nyomda Bp. 1982.) ISBN 963 243 205 3
Bede Béla – Lempert Márta: Katalónia (Panoráma útikönyvek, Medicina Könyvkiadó, Bp. 1991.) ISBN 963 243 398 X