Bonyhád

A város nevének eredetére több feltevés is létezik. Az egyik, hogy a „bony”, vagyis a „mocsaras, vizes” jelentésű szóból ered. A másik elmélet szerint itt Bonyháról, az erdélyi Gyula egyik fiáról van szó. Egy harmadik elmélet szerint pedig itt a Bonya (Bucna) nemzetség neve, amiből ered Bonyhád város neve. Egyes helytörténészek felvetik egy családi név származtatását is, mely egy olyan család névadása, mely Bonyhád mai területén vásárolt földet, még a település benépesülése előtt.

[szerkesztés] Története

Bonyhád mai területén kelta kori régészeti leleteket tártak fel. Mint település kb. a 14. századtól létezik. 1782-ben megszerezte a mezővárosi címet. Bonyhádon a legkorábbi időkig visszamenőleg éltek együtt magyarok, szerbek (rácok), majd németek és zsidók. Később felvidékiek és székelyek is a város lakói lettek. Így együtt élt a városban katolikus, evangélikus, refomátus és zsidó. Bonyhádról indult az antifasiszta szellemi ellenállás, a Hűséggel a Hazához (1942), mely az akkori fasiszta szellemű Volksbunddal szembeni mozgalom volt. Működése azonban meglehetősen korlátozott volt. Bonyhád 1977-ben kapott városi címet.

Mai nemzetiségi képét leginkább magyarok, svábok, székelyek és felvidéki emberek alkotják.

[szerkesztés] Gazdaság

Bonyhád hírnevét növelte a cipőgyár (1917), a dominó- és zománctáblagyár (1909) és a bonyhádi tájfajta szarvasmarha.

[szerkesztés] Nevezetességei

Az egykori kastélyparkban találjuk a zománcgyárat alapító Perczel Béla kastélyát, amit a XX. század elején emeltek.

9 temetőjével (ebből kettő zsidó), ebben a tekintetben, az egyik leggazdagabb települések egyike. Működő katolikus, evangélikus, református templomai mellett két nem működő zsinagóga is található a városban (egy ortodox és egy neológ).
Bonyhád, a világon először állított köztéri szobrot Wass Albert erdélyi költő, író emlékezetére.
Völgységi Múzeum
Tűzoltó Múzeum