Brüsszeli tizenkettő
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az 1958-as brüsszeli világkiállítás alkalmával 12 játékfilmet jelöltek meg a világ legkiválóbbjaiként.
A Filmarchívumok Nemzetközi Szövetsége (FIAF) és a Filmtörténészek Nemzetközi szövetségének Irodája közösen választotta ki a zsűrit, amely 27 ország legjobb filmtörténészei közül került ki. A zsűri a filmtörténet első hatvan évének filmterméséből, vagyis az 1895 és 1955 között készült filmek közül választhatott. Tagjai postán küldték el a harminc film címlistáját tartalmazó szavazatukat. Ezek közül szűkítették tizenkettőre a legtöbb voksot kapott filmek, illetve rendezők listáját, melyet azóta is Brüsszeli tizenkettő néven emlegetnek.
A dokumentumfilm népszerűsítésére és a szavazás sikerén felbuzdulva az 1964-es mannheimi dokumentumfilm fesztiválon hasonló módon szavazták meg a műfaj 12 legjobbnak tartott alkotását.
A Brüsszeli tizenkettő:
- Szergej Mihajlovics Eisenstein: Patyomkin páncélos (1925)
- Charlie Chaplin: Aranyláz (1925)
- Vittorio De Sica: Biciklitolvajok (1948)
- Carl Theodor Dreyer: Jeanne d'Arc szenvedései (1928)
- Jean Renoir: A nagy ábránd (1937)
- Erich von Stroheim: Gyilkos arany (1923)
- D. W. Griffith: Türelmetlenség (1916)
- Vszevolod Illarionovics Pudovkin: Anya (1926)
- Orson Welles: Az aranypolgár (1941)
- Alekszandr Petrovics Dovzsenko: Föld (1930)
- Friedrich Murnau: Az utolsó ember (1924)
- Robert Wiene: Dr. Caligari (1919)