Brüsszel

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 50°50′45’’ k. h. 4°21′27’’

Bruxelles/Brussels

zászlaja

címere

Becenév:
„Európa fővárosa”

Elhelyezkedése

Brüsszel elhelyezkedése Belgiumban

Kormányzat

Ország
Régió

Belgium
Brüsszeli régió

Alapítás éve

797

Polgármester

Freddy Thielemans

Földrajzi jellemzői

Területe

Teljes

162 km²

Magasság

13-70 m

Népesség

Város (2005)

142 853 fő

Agglomeráció

1 975 000 fő

Népsűrűség

4469 fő/km²

Időzóna
Nyáron (DST)

CET (UTC+1)
CEST (UTC+2)

Weboldal: www.bruxelles.irisnet.be

Brüsszel (Bruxelles/Brussel) Belgium fővárosa. Belgium önálló kétnyelvű tartományának és régiójának számít. Míg magának a városnak 142 853 lakosa van, a hozzá tartozó régióval együtt közel kétmilliós, egységes tömböt alkot.

[szerkesztés] Fekvése

(é. sz. 50°49′60’’ k. h. 4°19′60’’)

[szerkesztés] Közlekedés

Több nagy pályaudvara és három metróvonala van.
Antwerpenig tengerjáró hajókkal használható csatornával rendelkezik.
Repülőterek

[szerkesztés] Története

A legenda szerint a várost a 6. században Goorik alapította. Brüsszel a középkorban (a 7. századtól) a burgundi Németalföld kereskedővárosa volt. A dokumentumok először 996-ban említik I. Ottó német-római császár egyik okmányában Bruocsella néven. 977 és 979 között Karl von Niederlothringen egy várat és egy kápolnát épített a Senne-folyó egyik szigetére. A 11. században várfallal vették körül a várost.

1430-ban Jó Fülöp burgundiai herceg örökölte Barbant tartományt. Ő tette fővárossá Brüsszelt. Ebben az időben építették fel a városházát. A városban felvirágzott a gazdaság: képkészítés, szőnyegkészítés. 1477-től a Habsburg Birodalom része lett.

V. Károly halála után, a fia II. Fülöp örökölte a trónt. Ő hozta létre Brüsszel központtal a Németalföldi tartományt. Sok spanyol földesúr érkezett ekkor a vidékre. 1578–1579-ben alapították meg az Utrechti Uniót, amely a később Hollandia lett 1648-ban a Vesztfáliai béke értelmében létrejött a független Hollandia, Brüsszel viszont nem lett része.

A spanyol örökösödési háború során Brüsszel Ausztriai Habsburg-ágnak lett egyik szép városa. 1795–1815-ig Franciaország része volt. 1830-ig, a függetlenség kikiáltásáig Hollandiához tartozott. I. Leopold 1830-ban a függetlenségkor az ország első királya lett.

A két világháború alatt német megszállás alá került a város.

1958-ban világkiállítás színhelye volt (az Atomium erre az alkalomra készült).

[szerkesztés] Nemzetközi szervezetek székhelye

Az EU és a NATO székhelye.

[szerkesztés] Egyetem

1834-ben alapították.

[szerkesztés] Nevezetességei

Grande Place – A főteret flamand polgárházak díszítik.
Szent Mihály és Szent Gudula székesegyház,
Parc du Cinquantenaire (Jubileumi park benne diadalívvel),
Laekenben királyi kastély és pálmaház,
a számos szecessziós bevásárlóutca,
Brüsszel városfalainak maradványai,
Brüsszeli Igazságügyi Palota(franciául:Palais de Justice, hollandul:Justitiepaleis),
az Atomium, amely az 1958-as világkiállítás jelképe volt.
Jelképe a Manneken Pis (Pisilő fiúcska) 60 cm-es szobra a belvárosban a Grande Place közelében.

A városháza a Grande Place-on

Brüsszel az Art Nouveau fővárosa – sok más annak tartott várossal ellentétben – az alábbiak miatt:

- az első két szecessziós épületet itt emelték 1893-ban – Hotel Tassel (Victor Horta tervezés) és a Victor Horta magánház (Paul Hankar tervezés)

- sok neves tervező – Victor Horta, Henry van de Velde de az osztrák Josef Hoffmann is – határozott úgy, hogy innovatív gondolataikat itt valósítják meg elsőnek.

- művészek nagy számban az Art Nouveau valóságos invázióját hozták a bútortervezés (pl. Serrurier-Bovy), ékszerkészítés (pl.Wolfers) és más iparművészeti területeken (Gustav Klimt), önállóan és együttes munkával.

- híres művészek ebbe a liberálisabb városba látogatva kerestek ihletet és mutatkoztak be elsőként- Guimard, francia építész vagy Debussy, a zeneszerző

- a helyi városigazgatás és a tehetős városfiak teljes támogatását élvezte minden ilyen megmozdulás, mely az art nouveau épuletek óriási választékát produkálta méretben, stílusban és funkcióban – paloták sorától raktárházakon, üzlethelységeken és kis polgárházakon át iskolákig és koncerttermekig.

- az utódok pedig gondosan megőrizték művészeti hagyatékukat. Így lehet, hogy máig mintegy 1200 art nouveau ház áll és nagy részük látogatható – ezzel a stílus mekkáját alkotva.