Chotek Zsófia grófnő
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Chotek Zsófia, Chotkova és Wognin grófnője (Sophie Maria Josephine Albina Chotek Gräfin von Chotkova und Wognin), * Stuttgartban, 1868. március 1-jén, † Szarajevóban, 1914. június 28-án (meggyilkolták). Cseh grófnő, 1900-tól Habsburg-Lotharingiai Ferenc Ferdinánd főherceg, trónörökös felesége, e minőségében Hohenberg hercegné (Fürstin von Hohenberg, 1909-től Herzogin von Hohenberg). Férjével együtt politikai gyilkosság áldozatául esett. Az életüket kioltó szarajevói merénylet az I. világháborút kirobbantó eseménynek tekinthető.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Ifjúkora
Zsófia 1868-ban született. Édesapja Bohuslaw Chotek, Chotkowa és Wognin grófja, cseh nemesember és diplomata, édesanyja Wilhelmine Kinsky, Wchinitz és Tettau grófnője.
A leány Izabella főhercegnének, Frigyes főherceg feleségének kíséretéhez tartozott, udvarhölgyként. 1896-ban (más források szerint 1894-ben vagy 1897-ben) Prágában megismerkedett Habsburg-Lotharingiai Ferenc Ferdinánd főherceggel (Franz Ferdinand von Österreich-Este). Egymásba szerettek. Viszonyukat 1899-ig titokban tartották.
[szerkesztés] Házassága az osztrák-magyar trónörökössel
1900. július 1-jén az észak-csehországi Reichstadtban (ma: Zákupy, Cseh Köztársaság, Ferenc Ferdinánd főherceg feleségül vette Chotek Zsófiát. A császári család távolmaradt, csak Ferenc Ferdinánd mostohaanyja, Mária Terézia portugál infánsnő (Maria Theresa von Portugal) (1855–1944), Károly Lajos főherceg özvegye jött el két leányával, Mária Annunciáta és Erzsébet Amália főhercegnőkkel, Ferenc Ferdinánd mostohatestvéreivel. A trónörökös édestestvérei sem jelentek meg bátyjuk esküvőjén.
I. Ferenc József császár, Ferenc Ferdinánd főherceg nagybátyja csak hosszú viták és veszekedések után, súlyos és megalázó feltételek elfogadása árán engedélyezte unokaöccse házasságát. A Habsburgok a trónörökös házasságát rangon alulinak („unstandesgemäß”) minősítették. A Chotek családot nem tartották önmagukkal egyenlő rangban születetteknek („Ebenbürtigkeit”), bár a Chotek-ek az egyik legősibb cseh főnemesi családból származtak. A császár makacsul megtagadta, hogy a grófnő családját a Habsburgokkal azonos rangúnak („ebenbürtig”) ismerje el, azaz a főnemesi rangú családok sorába emelje. Csak morganatikus házasság megkötését engedélyezte unokaöccsének, ami azt jelentette, hogy Ferenc Ferdinánd trónörökösnek e házasságból születendő gyermekei ki lesznek zárva a trónöröklésből.
Bár az esküvő napján a császár Chotek Zsófiát főnemes hercegnői (Fürstin von Hohenberg) rangra emelte, amely alacsonyabb rangot jelentett, mint az uralkodó család tagjait illető hercegnői (Herzogin) cím. A császár kikötötte, hogy a születendő gyermekeknek a von Hohenberg családnevet kell viselniük.
Zsófia hercegnőnek, bár a császári trón örökösének felesége volt, számos megalázó intézkedést kellett elviselnie. Senki sem nevezhette vagy szólíthatta őt a jövendő császárnénak („die künftige Kaiserin-Gemahlin”) címmel, csupán a a jövendő császár felesége („die Gemahlin des künftigen Kaisers”), vagy cs.és kir. feleség (k.u.k. Gemahlin) címet használhatta. A uralkodó család tagjai minden alkalommal másodosztályú személyként kezelték. Színházi előadásokon nem foglalhatott helyett a császári díszpáholyban (Hofloge), díszszemléken nem utazhatott férjének, a trónörökösnek hintajában. Egy idő után ezek az eljárások már nagyon zavarták a császári udvari protokoll szigorú előírásainak betartását. A helyzet enyhítésére Ferenc József 1909-ben megadta Zsófiának az uralkodó család nőtagjait megillető hercegnői (Herzogin von Hohenberg) címet, és az ezzel kijáró Fenség („Hoheit”) megszólítás jogát. A császári család tagjai közül csak Stefánia koronahercegné (1864–1945), Rudolf koronaherceg özvegye állt melléjük, aki 1900 óta Lónyai Elemér magyar gróf felesége volt, és gyakran meghívta a trónörökös házaspárt az oroszvári Lónyai-kastélyba (ma: Rusovce, Szlovákia).
[szerkesztés] Gyermekei
A család a bécsi Belvedere kastélyban lakott. Nyári rezidenciájuk a csehországi Konopiště kastélyában volt. Ferenc Ferdinánd és Chotek Zsófia házasságából négy gyermek született:
- Hohenberg Zsófia hercegnő (Sophie Fürstin von Hohenberg, 1901-1990), aki 1920-ban férjhezment Nostitz-Rieneck Frigyes grófhoz (1893-1973).
- Hohenberg Miksa herceg (Maximilian Herzog von Hohenberg, 1902–1962), aki 1926-ban Erzsébetet, Waldburg, Wolfegg és Waldsee grófnőjét vette feleségül.
- Hohenberg Ernő herceg (Ernst Fürst von Hohenberg, 1904-1954), aki 1936-ban Maria Therese Wood-ot vette feleségül.
- Egy fiú (halva született */† 1908).
Az uralkodó hercegi címet (Herzog) csak a legidősebb fiú örökölte, a többiek az alacsonyabb, főnemes hercegi címet (Fürst) viselték.
[szerkesztés] Merénylet Szarajevóban
1914. június 28-án Ferenc Ferdinánd főherceg, Zsófia kíséretében hivatalos látogatást tett Boszniában, a k. u . k. csapatok ott folyó hadgyakorlatának szemlézése céljából. Szarajevóban a „Fekete Kéz” szerb nacionalista terrorszervezet egyik tagja, a 20 éves Gavrilo Princip pisztolyából két lövést adott le a gépkocsijában ülő trónörökösre és feleségére. Zsófia hercegnőt ágyékán érte a találat, ő elvérzett a kocsiban. Ferenc Ferdinánd nyaki ütőerét szakította fel a golyó, rövid idő múlva belehalt sérülésébe. Gavrilo Princip később azt vallotta, hogy csak a trónörököst akarta meggyilkolni, Zsófia hercegnőnek ártani nem állt szándékában.
A trónörökös meggyilkolása után az Osztrák–Magyar Monarchia kormánya ultimátumot küldött Szerbiának, majd 1914. július 28-án hadat üzent. Az akkori nagyhatalmak szövetségi rendszereiből következően ez a lépés kirobbantotta az első világháborút.
[szerkesztés] Temetése
Ferenc Ferdinándtól és Chotek Zsófiától – rangon aluli morganatikus házasságuk miatt – a császár megtagadta a hivatalos állami gyászszertartást. A holttesteket a bécsi Hofburgban ravatolozták fel, majd az alsó-ausztriai Artstetten kastélyának családi kriptájában temették el, szándékoltan szerény, „harmadosztályú” külsőségek mellett („Begräbnis III. Klasse”). A kastélyban később Ferenc Ferdinánd-emlékmúzeumot rendeztek be.
[szerkesztés] Irodalom
- Gonda Imre – Niederhauser Emil: A Habsburgok. Egy európai jelenség, Gondolat, Budapest, 1978, ISBN 963-280-714-6
- Jan Galandauer: František Ferdinand d'Este, Prag, 1993, ISBN 80-7185-325-9
- Jiří Pernes: Život plný nepřátel. Život a smrt Ferdinada d'Este, Prag, 1994, ISBN 80-8589-301-0
- Erika Bestenreiner: Franz Ferdinand und Sophie von Hohenberg. Verbotene Liebe am Kaiserhof, Piper, München 2004, ISBN 3-492-04514-6
- Gordon Brook-Shepherd: Die Opfer von Sarajevo. Erzherzog Franz Ferdinand und Sophie von Chotek, Engelhorn-Verlag, Stuttgart 1988, ISBN 3-87203-037-X
Based on work by