Citadella (Budapest)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Citadella Budapest XI. kerületében, a Gellért-hegy tetején fekvő, a 48-49-es szabadságharc leverése után épített erőd.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A szó eredete
A citadella olasz szó, fellegvárat jelent, azaz várszerű magaslati erődítményt vagy egy város legmagasabb pontján emelt, fallal körülvett, védhető részt.
[szerkesztés] Eredeti célja
A 220 méter hosszú, 12-16 méteres falmagasságú erődöt Julius Jakob Haynau építtette. Különlegessége, hogy a szokásos erődöktől eltérően nem az alatta elterülő város megvédése céljából épült, hanem épp ellenkezőleg: a Citadellának szánt szerep a pesti lakosság megfélemlítése volt. Erről tanúskodnak a városra néző ágyúállások is, ám szerencsére az ágyúkat kizárólag díszlövések leadására használták.
[szerkesztés] A főváros egyik jelképe
1897-ben a Citadella az akkor 25 éves főváros birtokába került. Ekkor a falát egy részen jelképesen megbontották, jelezvén, hogy katonai szerepe megszűnik. Az 1960-as évektől kezdve idegenforgalmi szerepet szántak neki, ezért átalakították: szállót és vendéglőt nyitottak benne. Vonzerejét elsősorban a falairól nyíló elsőrangú kilátásnak köszönheti: a hegy lába előtt elterülő város képe valóban páratlan.
Az erőd keleti, városra néző fala tövében áll a Szabadság-szobor, Kisfaludi Strobl Zsigmond 1947-ben felállított alkotása. A szobor talapzata előtt álló szovjet katona szobrát 1992-ben távolították el és szállították át a budatétényi szoborparkba.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
Forrás: Budapest és a Dunakanyar, Cartographia Kiadó, 2001, ISBN 963 353 185 3
)
Based on work by