Budapest XI. kerülete

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A XI. kerület elhelyezkedése

[szerkesztés] Fekvése

Budapest XI. kerülete (2005-től hivatalosan Újbuda) a város központja felé érintkezik a Dunaparttal, dél felé egészen Budafokig határolja a Duna, illetve a XXII. kerület. Nyugaton Budaörssel, északon a XII. és az I. kerülettel érintkezik.

[szerkesztés] Kerületrészek

A kerület területén három választókerület osztozik:

15. választókerület: Gellérthegy, Szentimreváros és Lágymányos
16. választókerület: Albertfalva és Kelenföld
17. választókerület: Gazdagrét, Kelenvölgy, Őrmező és Sasad-Sashegy

Gazdagrét része Hosszúrét, Pösingermajor, Madárhegy és Spanyolrét.
Lágymányos része az Infopark és Nádorkert.
Őrmező része Dobogó és Örsöd.
Kelenvölgy része Kamaraerdő, Kőérberek és Péterhegy.
Sasad-Sashegy része Sasad és Sashegy.

[szerkesztés] Története

A kerület címere.

1930-ban a 2130/1930 belügyminiszteri rendeletben deklarálták az új kerületi felosztás létrejöttét, meghatározták az új kerületek, így az I. kerületről leváló XI. kerület (akkor még Kelenföld-Lágymányos) határvonalát is. 1934-től a XI. kerület a Szent Imre város nevet viselte egészen 1950-ig. A rendszerváltás után, felmerült az igény, hogy olyan elnevezést kapjon a kerület, amely egyszerű, kifejező és egyik kisebb városrészhez sem köthető.

A választás az Újbuda névre esett, amelynek már középkorra visszanyúló előzményei voltak, majd az 1860-as évek várostervezésének dokumentumaiban bukkant fel. 1884-ben, a komáromi vasútvonal megépítésekor a MÁV elődje a mai Kelenföldi pályaudvart Újbuda névvel illette. 1991-ben az önkormányzat a kerület lapját Kelenföldi Híradóról átkeresztelte Újbudára. 2003-tól kezdve mind több szervezet, rendezvény viselte az Újbuda elnevezést, így a 2004-ben indított, egyes városrészeket összekötő Újbuda-busz is. A képviselőtestület határozata értelmében 2005. május 29-ével kezdődően a kerület neve Újbuda.

[szerkesztés] Lakosság

Lakosságszámát tekintve Újbuda a főváros legnépesebb kerülete: 2005-ben 136 000 lakója volt (ezzel – Budapestet nem számolva – Magyarország ötödik legnagyobb városának is tekinthető). A lakosság körében a kerületek közül a legalacsonyabb munkanélküliség aránya (1,71%), és az összes fővárosi választókerület közül a 15. számúban a legalacsonyabb ez a ráta (1,22%). Ez valószínűleg összefügg azzal, hogy a közép- és felsőfokú képzettséggel rendelkező népesség aránya is meghaladja a fővárosi átlagot (középfokú: kb. +12,8%, felsőfokú: +13% [2005]).

[szerkesztés] Mai állapota

A Feneketlen-tó

A kerületben körülbelül 70 000 lakás található, melyek zöme kétszobás. A belső részek (mintegy 25 000 lakás) többnyire 1945 előtt, a 16. választókerület lakótelepei (25 000 lakás) az 1960-as és '70-es években, míg a 17. házai (20 000 lakhely) az 1980-as években épültek.

Jók a természeti adottságai, van hegy, folyópart, tavacska, több forrás, fürdő, uszoda, sok park, játszótér, két természetvédelmi terület, tiszta a levegője, kevés ipar, egy forgalmi, kerületi-központi negyed, kertvárosi rész, több középiskola, kollégium, jelentős értelmiségi lakosság. Van saját kórháza, több temploma, szállodája, fürdője, színháza, egyre kevesebb sportpályája, kevés műemlék épülete.

[szerkesztés] Közlekedés

A kerület Buda déli kapuja, az ország nyugat-európai átmenő autóforgalmának a kivezetője. Négy híd köti össze a pesti parttal, van egy félszigete, roncshajó kikötője, továbbá a Kelenföldi pályaudvaron keresztül ide fut be dunántúli vasútvonalakon közlekedő vonatok többsége. Megkezdődött az új metróvonal építése is, amely a város többi részével köti majd össze Újbudát, egyúttal várhatóan enyhítve főútvonalainak zsúfoltságát is (aminek következtében, különösen a Bocskai út – Bartók Béla út kereszteződésében, főleg nyáron, nagyon szennyezett a levegő).

[szerkesztés] Oktatás

[szerkesztés] Felsőoktatási intézmények

A kerületben több egyetem és főiskola is található:

a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME),
az Eötvös Loránd Tudományegyetem részei, lágymányosi campusa
a Budapesti Corvinus Egyetem Államigazgatási Kara és Budai Campusa (korábbi Kertészeti Egyetem),
az Általános Vállalkozási Főiskola,
a Gábor Dénes Műszaki Informatikai Főiskola.

A Szent Imre (volt József Attila) gimnázium homlokzata a Villányi úton

[szerkesztés] Középiskolák

alap- és középfokú művészetoktatás: Weiner Leó Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola [1]

A kerület néhány híresebb gimnáziuma:

Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium
József Attila Gimnázium (1948–1998-ig a Szent Imre Gimnázium épületében)
Szent Margit Gimnázium
Öveges József Gimnázium

[szerkesztés] Látnivalók

- Szent Gellért tér
- Móricz Zsigmond körtér
- Kosztolányi Dezső tér
- Feneketlen-tó
- Citadella
- Sziklatemplom
- Kamaraerdő
- Sas-hegy
- Gellért-hegy
- Rupp-hegy
- Kőérberki Szikes rét
- Budai Arborétum