Citromfű
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
![]() |
|||||||||||||||
Rendszertan | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||
|
|||||||||||||||
Melissa officinalis Linnaeus, 1758 |
|||||||||||||||
|
A citromfű (Melissa officialis), az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjába tartozó, kellemes, citromra emlékeztető illatú, fehér virágú, évelő növény. A mediterrán éghajlatot kedveli. Vadon csak szórványosan fordul elő, de kertekben sokfelé megtalálható. Népies neve: orvosi citromfű, citromszagú melissza, méhfű, mézfű, igaz nádrafű, macskaméz, mézelke.
Hajtásait (Melissae herba) és levelét (Melissae folium) érdemes szedni, a leveleket virágzása kezdetén, július-augusztus hónapokban.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Elnevezése
A növény latin neve, Melissa görög eredetű női név, jelentése: „mézelő méh”. A növény virágai nektárban gazdagok, így kedveltek a méhek körében. A növény eme tulajdonságáról már Idősebb Plinius római író-polihisztor is beszámol. A növény virágaiból citromfűolajat (Aetheroleum melissae) nyernek ki, vízgőz-desztilláció módszerével.
[szerkesztés] Elterjedése
Dél-Ázsiában őshonos, a görögök elterjesztették Dél-Európában, Európa más részeire a Benedek-rendi szerzetesek segítségével került el, aki az Alpokon át nyugat-európai kolostorkertjeikbe terjesztették el. Nagy Károly császár a növény termesztését rendeletileg írta elő (Capitulare de vilis) 810 táján. Az ültetvényeken kívül a citromfű Nyugat-Európában nem található meg. Magyarországon és Észak-Amerika egyes részein is meghonosodott.
[szerkesztés] Felépítése
A növény magassága elérheti akár a 150 cm-t is. Levelei tojásdad alakúak, enyhén csipkézettek, fűrészesek, citromillatúak. A levelek a négyélű száron keresztben átellenesen állnak. A gyógyszerészek az orvosságként használt leveleket Melissae folium-nak nevezik. A virágai apró méretűek, tizesével-huszasával a levélhónaljakban virágoznak, színük fehér vagy enyhén pirosas. A növényre jellemző a pelyhesség és a kissé bozontosan szőrös szár is. Virágzásának ideje július-augusztusra esik.
[szerkesztés] Hatóanyagai
A citromfű leveleinek hatóanyagai az illóolajok (citronellál, citrál), cseranyagok, flavonoidok, kávésav.
[szerkesztés] Alkalmazása gyógynövényként és fűszerként
Külsőleg a Herpes simplex helyi kezelésére alkalmas. A citromfűből vírusölő tulajdonsága miatt krémet is készítenek, mely jól alkalmazható ajakherpesz esetén. Úgy teája, mint illóolaja ideg- és szívnyugtató, görcsoldó. Serkenti az emésztést, és gyakran alkalmazzák fejfájás, álmatlanság, alvászavarok esetén is. Enyhíti az idegességet, így idegerősítőként kiváló gyógynövény. Szerepe van a depresszió oldásában is. Gyomorrontás, gyomorsavtúltengés, hányinger, puffadások idején különösen jó citromfüvet alkalmazni. Ismeretes még izzasztó, szélhajtó, epeműködést serkentő hatása is. Az illóolaját az illatszeripar is hasznosítja különböző parfümök alkotórészeként. A gyógyhatású "csodaszert", a karmelitavizet a svájci Paracelsus készítette el elsőként, amelynek egyik fő hatóanyaga a citromfű volt.
A citromfű távoltartja a szúnyogokat, ezért érdemes virágcserépben nyári estéken az ablak mellé helyezni.
Fűszerként: Halak, szárnyasok, saláták, desszertek ízesítésére kiváló, de limonádé, tea, Martini-koktél, vaníliapuding ízesítésére is használják.
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Britannica Hungarica 4. kötet – citromfű szócikk
- Akadémiai kislexikon A-K. 1989. – citromfű szócikk