Cyberpunk

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz.
Az ezen a lapon látható jelölés 2007 februárjából származik.

A cyberpunk a kortárs tömegkultúra egyik népszerű stílusa, egy sok alkotásban előforduló világkép; lényegében a közeli jövőben játszódó sci-fik altípusa. Kezdete a nyolcvanas évek második felétől, a személyi számítógépek tömeges elterjedésétől számítható. Olyan kultuszfilmek tartoznak ide, mint a Terminátor, A szárnyas fejvadász, vagy a Mátrix.

Tartalomjegyzék

1 A cyberpunk életérzés
2 A szó eredete
3 A cyberpunk körébe sorolható alkotások (a teljesség igénye nélkül)

[szerkesztés] A cyberpunk életérzés

A cyberpunkot az ellenőrizhetetlenül gyors technikai (elsősorban informatikai) fejlődés, a hagyományos értékek háttérbe szorulása és a változó világ hívta életre; a századforuló modernizmusának, a nagyvárosok terjedésének egyenes következménye. (Az elidegenedés érzéséről, az atomizálódásról már Arany János is írt a szabadságharc bukása után.) A cyberpunk művekben az emberek általában óriási, túlzsúfolt metropoliszokban élnek, érzelmi életük ennek ellenére sivár. A nemzeti érzés helyett a cégekhez tartozás kerül előtérbe: a multik dolgozói – japán mintát követve – a cég épületein belül laknak és dolgoznak, a nagyvállalatoknak saját himnusza van, a politikát a cégek egymás közötti harca jellemzi. A technika az élet minden területére betör: tipikus szereplők a számítógépes bűnöző és az informatikus szakember; az ember-gép kommunikáció már nem billentyőzettel és képernyővel, hanem a virtuális valóság segítségével, a központi idegrendszerre csatlakoztatott berendezésekkel történik; az élő szövetek/szervek lecserélhetők gépi megfelelőikre (pl. műkar, infraszem, implantátumok).

[szerkesztés] A szó eredete

A szóösszetétel első tagja, a cyber utal a világ egyre jelentősebb és gyökeresebb átalakulására, az emberiesség helyett a gépiesség felülkerekedésére (mind technológiai, mind szociális, sőt egyéni, pszichés szinten). Az emberek egyre kevesebbszer kapnak lehetőséget szabad döntésre, egyre inkább "a világ gépezetének" részévé válnak.

A punk szó részben a kiüresedett hagyományos értékek elleni lázadást, mint eszmét jelöli (lásd bővebben itt), másrészt pedig az így gondolkodó emberek (jellemzően a perifériára szorultak, az utcán élők és kocsmatöltelékek) gyűjtőneve.

Angliában az underground és alternatív művészetet art-punknak is szokták hívni; a "Holló"-hoz hasonló filmek kapcsán pedig gótikus punkról beszélnek.