Philip K. Dick

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Philip Kindred Dick (1928. december 16., Chicago – 1982. március 2.), amerikai sci-fi író, aki a műfajt alapjaiban változtatta meg. Annak ellenére, hogy már életében olyan személyiségek tisztelték, mint Stanisław Lem, művei nem élveztek nagy publicitást. Egészen haláláig, ami után több, regényéből készített sikeres filmet mutattak be, s ez végül maga után vonta megérdemelt elismerését. Műveit 25 nyelvre fordították le.

Ezen megfilmesítésekben olyan sztárok alakították a főszerepeket, mint Harrison Ford, Arnold Schwarzenegger, Tom Cruise, Gary Sinise, Ben Affleck, Uma Thurman, Keanu Reeves, vagy a legújabb adaptációban Nicolas Cage. Álmodnak-e az androidok elektromos bárányokkal? című regénye volt az alapja a Ridley Scott által rendezett Szárnyas fejvadásznak, melyet 1982-ben mutattak be.

Műveiben Dick a valóság, az emberiesség és az önazonosság kérdéseit járja körül. A cyberpunk stílus előfutárának tekintjük.

Dicknél a cyberpunk olyan témái jelennek már meg egyszerre, mint a társadalom hanyatlása, a mesterséges intelligencia, a való világ és valamiféle virtuális valóság közti elmosódó határ, és legtöbbször visszatérő témája, a paranoia. Hugo-díjas regénye, Az ember a fellegvárban, élen járt az alternatív történelmi regények és a tudományos fantasztikum összekapcsolásában. Számos regénye mellett rengeteg novellát is írt, melyeket jobbára ponyvamagazinokban publikált. Jónéhány nem tudományos-fantasztikus témájú könyv szerzőjeként is ismert.

Műveinek jellegzetesen visszatérő motívumai, amikor egy karakter ráébred, hogy valójában egészen másvalaki, mint amit hitt magáról, illetve, hogy a valóság, melyet eddig elfogadott, tovább nem tartható, és valójában valami egészen más folyik körülötte.

Tartalomjegyzék 1 Élete 1.1 Látomásai 2 Álnevei 3 Válogatott művei 3.1 Regények 3.1.1 VALIS-trilógia 3.2 Novelláskötetek 4 Hatása 4.1 Az Álmodnak-e az androidok... hatása 4.2 Filmadaptációk és filmes utalások 4.3 Színházi feldolgozások 4.4 Dokumentumfilmek 4.5 Konkrét irodalmi utalások 4.6 Popzenei utalások 4.7 Számítógépes játékok 4.8 Képregény 5 Elismerései 6 A Philip K. Dick emlékdíj 7 Filmadaptációk 8 Források 9 Külső hivatkozások 9.1 Angol nyelvű oldalak 9.2 Magyar nyelvű oldalak

[szerkesztés] Élete

Dorothy Kindred Dick 1928. december 16-án ikreknek adott életet, egy lánynak, és egy fiúnak. A gyerekek koraszülöttek voltak, s a lány, Jane egy hónappal később el is hunyt. A fiúban mély nyomott hagyott ikertestvérének elvesztése, megmutatkozott ez írásaiban éppúgy, mint emberi kapcsolataiban. Ő volt Philip.

Dick szülei ifjúkorában elváltak, ő pedig anyjával élt tovább Kaliforniában. Tanulmányait Berkeleyben szerezte, itt járt a helyi egyetemre is, de kimaradt az iskolából, még mielőtt tanulmányait befejezhette volna. Mielőtt 1952-ben eladta első novelláját Roog (Ruug) címen, lemezbolti eladóként és disc jockey-ként is dolgozott. Ettől kezdve azonban főállású íróvá vált. Első regényét 1955-ben sikerült eladnia, ez volt a Solar Lottery. Az 1950-es évek anyagilag nehéz időnek bizonyultak az író számára. Ekkoriban került kapcsolatba az ellenkultúrával, és szimpatizált a beat-generációval és a Kommunista Párttal is. Ellenezte a vietnami háborút, ezért az FBI aktát is vezetett róla.

Bár sokan már pályájának kezdetén zseniként tisztelték, nem emelkedhetett felül a ponyva-státuson. Ennek következtében majd egész életében anyagi gondokkal küzdött, bár élete végén könyveinek megfilmesítési jogaiért már szép összeget kapott. Robert A. Heinlein többször is segített neki anyagi problémáinak megoldásában.

Dick életében ötször nősült, ezen házasságaiból két lánya és egy fia született. 1976-ban vált el utoljára. Barátai között voltak ismert sci-fi szerzők is, úgymint Ursula K. Le Guin és K. W. Jeter.

Halála, melyet szívelégtelenség okozott, négy hónappal a Szárnyas fejvadász bemutatója előtt következett be.

[szerkesztés] Látomásai

Élete során különböző furcsa látomásban volt része. Gyerekkorában rémisztő visszatérő álmok kínozták, arról, ahogy egy sci-fi magazint olvas, amitől megőrül, mintha csak a Necronomicont lapozgatná. A magazinban szereplő kiemelt írás a „The Empire Never Ended” („A birodalom sosem ért véget”) címet viselte, ezzel a kifejezéssel több írásában is találkozhatunk.

A hatvanas évek elején Dick egy viskót bérelt vidéken, ahol napközben írt. Egy nap 1963-ban, amint e kunyhóhoz közeledett, egy rettenetes fém arcot pillantott meg az égen, melynek gonosz vonásai hosszú időn keresztül nem tűntek el onnan. Dick először úgy érezte, Isten szemléli. Episzkopális papjával beszélgetve a jelenségről, az arra a következtetésre jutott, hogy az arc a Sátán arca. Dick később több magyarázatot adott a jelenségre. Egyrészt elszigeteltségét és emberi kapcsolatainak hiányát okolta a látomásért. Másrészt a képet atavisztikus félelmekhez kötötte, és egy gyermekkori élményére vezette vissza: amikor apja felvette első világháborús gázmaszkját, megszűnt embernek lenni fia szemében. Részben ez az arc ihlette a szerzőt a Palmer Eldritch három stigmája című regényének megírására, ahol ezzel kapcsolatos érzelmeit elegyítette egy szépségideál iránti vággyal, méghozzá a Barbie babáról mintázott Pisze Pat személyében. Erről az említett regény szerzői jegyzetében számol be Dick.

1974-ben különös istenélményben volt része, amely olyan zavaros elemeket tömörít magában, mint delíriumos látomása, melyet egy fogászati beavatkozáskor használt nátrium-pentothal injekció okozott nála, vagy az állítólagos színek, és geometriai formák, amelyeket ebben az időben rendszeresen látni vélt. Ehhez hozzátartozott, hogy mint ahogy Proustnál, Az eltűnt idő nyomában című regényben egy sütemény íze felidézett régmúlt eseményeket, úgy emlékeztette vissza egy lány nyakában függő hal-szimbólum egyik előző életére, melyben Tamásnak hívták, az antik Rómában élt, és az őskeresztényekhez tartozott. Ezenfelül még Jézust is látni vélte. Ezen időszak furcsa eseményeit jobbára életének utolsó három regényében, a Valis-trilógában örökítette meg, mely regényeket azért nem tekinthetünk önéletrajzoknak. Sőt, a Valis című regényt többen posztmodern jelzővel illették. Ebben az is felmerül, hogy tapasztalatait mentális betegség okozza, ám életében soha nem diagnosztizálták semmilyen pszichiátriai terápiát igénylő betegséggel. Sokan ma úgy vélekednek, hogy Dick skizofrén volt, talán azért is vélik ezt, mert ez a téma őt is nagyon érdekelte. Kábítószerekkel gyakran volt dolga, és többször használt LSD-t is, de kábítószerfüggővé nem vált.

Különleges világnézetét, mely leginkább az imént vázolt élményeiből, emellett különböző ősi-, és könyvvallásokból, a gnoszticizmusból, a filozófiából és a metafizikából táplálkozott, saját Exegézisében összegezte.

[szerkesztés] Álnevei

Dick nem egyszer írói álneveket használt műveinek kiadásakor. Ilyen álnevek voltak a Richard Philips és a Jack Dowland is.

Utóbbi egy utalás John Dowland XVI. századi zeneszerzőre. Az ő műve a Flow my tears című dal, amelyre a Csordulj könnyem, mondta a rendőr elnevezésű regény eredeti címe utal: Flow my tears, the policeman said. A Dowland vezetéknév Dicknek több művében is szerepel, ilyen például a Kétbalkezes Orfeusz című novella is.

Az önéletrajzi ihletésű VALIS regényben Dicknek két alteregoja is szerepel. Az egyiket egyszerűen Phil Dicknek nevezi, a másik a Horselover Fat nevet kapja. Utóbbi a Philip Dick angolra fordítása: a Philip (Fülöp), úgyis mint Philippos azt jelenti lókedvelő,a Dick pedig németül kövéret jelent.

Bár saját maga sosem alkalmazta, rajongói és kritikusai sokszor emlegetik PKD-ként.

[szerkesztés] Válogatott művei

[szerkesztés] Regények

Keletkezési sorrendben

• 1950. Gather Yourselves Together (első megjelenés: 1994)
• 1952. Voices From the Street (2007-ben jelenik meg először!)
• 1953. The Cosmic Puppets (1957); A kozmosz bábjai (1998)
• 1955. Eye in the Sky (1957); Figyel az ég (2005)
• 1958. Time Out of Joint (1960); Kizökkent idő (2004)
• 1961. The Man in the High Castle (1962); Az ember a fellegvárban (2003)
• 1962. Martian Time-Slip (1964); Időugrás a Marson (2006)
• 1964. Clans of the Alphane Moon (1964); Az Alfa hold klánjai (2006)
• 1964. The Zap Gun (1967); Transz (1992)
• 1965. The Three Stigmata of Palmer Eldritch (1965); Palmer Eldritch három stigmája (2003)
• 1966. Do Androids Dream of Electric Sheep? (1968); Álmodnak-e az androidok elektromos bárányokkal? (2005)
• 1969. Ubik (1969); Ubik (1992, 2004)
• 1968. Maze of Death (1970); A halál útvesztője (1986)
• 1970. Flow My Tears, The Policeman Said (1974); Csordulj könnyem, mondta a rendőr (2006)
• 1973. A Scanner Darkly (1977); Kamera által homályosan (2005)

[szerkesztés] VALIS-trilógia

• 1978. VALIS (1981); VALIS (2004)
• 1980. The Divine Invasion (1981)
• The Owl in Daylight (befejezetlen)

Utóbbi helyett gyakran az 1981-es The Transmigration of Timothy Archer-t szokták a trilógia harmadik köteteként kiadni.

[szerkesztés] Novelláskötetek

Magyar kiadások

• Különvélemény (2002)
• Lenn a sivár Földön (2005)
• Már megint a felfedezők (2007)

Az első magyarul megjelent novella a Foster, You're Dead volt, Foster, meghalsz címen, a bukaresti Ştiinţa şi Tehnica hasábjain, még 1959-ben.

[szerkesztés] Hatása

[szerkesztés] Az Álmodnak-e az androidok... hatása

1995-ben Jeter továbbgondolta az Álmodnak-e az androidok elektromos bárányokkal? történetét, ennek az eredménye lett a kitűnő fordításban magyarul is olvasható Szárnyas fejvadász 2 – Az emberi tényező című regény, és még két másik folytatás. A Szárnyas fejvadász film alapján 1999-ben számítógépes játék is született. A Bonanza Banzai-os Kovács Ákos is írt a filmről egy dalt, Szárnyas fejvadász címen. David Peoples, a film egyik forgatókönyvírója, egy későbbi filmjét, A katonát a Szárnyas fejvadász bizonyos értelemben vett folytatásának nevezte.

[szerkesztés] Filmadaptációk és filmes utalások

A Második Változat című novellát gyakran emlegetik a Terminátor – A halálosztó című filmben szereplő poszt-apokaliptikus, robotok által irányított jövőjében játszódó jelenetek lehetséges inspirációjaként. A novellából készült film, a Screamers – Az elhagyott bolygó is erősen Terminátor-utánérzést kelt.

Az Emlékmás című film Dick Emlékárusítás kicsinyben és nagyban novellája alapján készült, ugyanakkor jócskán megváltoztatta annak történetét, az alaphangulatot megtartva. A film regényváltozata, melyet Piers Anthony írt, szintén olvasható magyarul. Ugyancsak Emlékmás címen fut az a sorozat, melynek alkotóira állításuk szerint legnagyobb hatással a már említett novellán kívül a Szárnyas fejvadász alapjául szolgáló regény volt.

Az eXistenZ című David Kronenberg-filmben történik egy utalás Pisze Patre, Dick műveinek visszatérő alakjára. A film témája erősen közelít Dick egyik kedvenc bonyodalmához: a virtuális valóságok egymásra rétegződésével egyszerüen felismerhetetlenné válik a valóság. A Mátrix filmtrilógia is feszeget hasonló kérdéseket. A sorozat darabjai is részint egy virtuális valóságban játszódnak, ahol Smith ügynök saját magává képes átalakítani személyeket. A vírusokra utaló magatartás mellett hasonlítható e tulajdonsága Palmer Eldritch képességéhez is. A Vanília égboltban, és annak eredetijében, a spanyol Nyisd fel a szemed (Abre los ojos) című filmben található életmeghosszabbító rendszer hasonló az Ubikban levőhöz. A Truman show című film "csattanója közelít a Kizökkent idő befejezéséhez. Richard Kelly, a Donnie Darko rendezője új filmjéről, a Southland Talesről a következőképp nyilatkozott: ,,Művem különös keveréke lesz Andy Warhol és Philip K. Dick érzékenységének Richard Linklaternek, a Kamera által homályosan megfilmesítőjének egy korábbi alkotásában, Az élet nyomában egyik jelenetében a szereplők a Csordulj könnyem, mondta a rendőr regényről, és az ahhoz kapcsolódó How To Build A Universe That Doesn't Fall Apart Two Days Later című esszéjéről beszélnek. A rendező mindkét filmje azonos animációs technikával készült.

Jean-Pierre Gorin francia filmrendező 1974-ben megkérte Dicket, hogy írjon forgatókönyvet az Ubikból, aki ezt meg is tette, de a megfilmesítés soha nem készült el. Csakígy sikertelen volt John Lennon szándéka, miszerint a Palmer Eldritch három stigmájából filmet készít. A Kamera által homályosanból már Terry Gilliam is filmet kívánt forgatni, próbálkozása azonban kudarcba fulladt.

Az, ahogy Chicane Love on the run című számához készített videoklipben a főszereplő felhasználja felszerelését, igencsak emlékeztet a Fizetség című novella történetéhez, ami a Felejtés bére című film alapja volt.

Egyesek szerint 90-es évek kultikus sci-fi sorozatára, az X-aktákra is hatást gyakorolt Philip K. Dick. A közös témákon kívül említhetjük Fox Mulder ügynök hugát, aki még gyermekkorában tűnt el egy lehetséges földönkívüli emberrablás során. Muldert hugának elvesztése tüzeli, hogy kiutat találjon az földönkívüli összeesküvés-elméletek és politikai paranoia által elködösített igazság felé.

A Batman of the Future (Batman Beyond) című cyberpunk elemekből építkező rajzfilm "Sentries of the New Cosmos" című epizódjában Dicket a történelem legnagyobb írójaként emlegetik.

Várhatóan 2007 szeptemberében lesz annak a filmnek a bemutatási időpontja, melyet Lee Tamahori Az aranyember című novella alapján rendez. A főszereplők valószínüleg Nicolas Cage és Julianne Moore lesznek.

Paul Giamatti 2006-tól tervezi Philip K. Dick életét megfilmesíteni The Owl in Daylight címmel, ami Dick utolsó befejezetlen regényének címe. A filmben tervei szerint ő maga játssza majd a szerzőt, a forgatókönyvet pedig Tony Grisoni írja, aki Terry Gilliammel együtt jegyzi a Tideland és a Félelem és reszketés Las Vegasban filmeket is.

[szerkesztés] Színházi feldolgozások

Dick két műve már színházi adaptációt is megért. A Valisból Tod Machover készített operát 1987-ben, amit a párizsi Pompidou Centerben mutattak be. A Csordulj könnyem, mondta a rendőr dramatizált változatát 1988-ban a New York-i Mabou Mines avantgarde társulat készítette el. Mindkét adaptáció zenéje megjelent lemezen is.

[szerkesztés] Dokumentumfilmek

Dick életéről több dokumentumfilm is készült. Az első a sorban a BBC-készítete 1994-es A Day In the Afterlife of Philip K. Dick című volt. A filmben több olyan alak is megszólal, akik fontos szerepet játszottak az író életében. Kisebb szerepeket kapotta film "reklám"-jeleneteiben Terry Gilliam és Elvis Costello is. 1996-ban készült el a Judy Bee rendezte The Nervous Breakdown of Philip K. Dick című rövid dokumentumfilm. Ezt követte 2000-ben a The Gospel According To Philip K. Dick, melynek jelenetei közt több animáció is található.

[szerkesztés] Konkrét irodalmi utalások

Halála óta Dick több irodalmi művet is ihletett, és maga is megjelent fiktív szereplőként néhány regényben. Ezek közé tartozik Michael Bishop Philip K. Dick is Dead, Alas (Philip K. Dick Halott, Sajnos), és David Bischoff Philip K. Dick High (Philip K. Dick Középiskola) című regényei. Előbbinek érdekessége, hogy egy olyan gnosztikus alternatív univerzumban játszódik, ahol Dick sf műveit betiltják és csak a nem sci-fi műveit engedi kiadni a totalitárius Egyesült Államok, melyet egy démoi Richard Nixon tart rabszolgasorban. Brian W. Aldiss 1992-es Kindred Blood in Kensington Gore drámájában is megjelenik Dick.

[szerkesztés] Popzenei utalások

A Sonic Youth együttes 1987-es Sister című lemezét részben Philip K. Dick írásai ihlették. Az album elnevezése Dick halott húgára utal.

A Man or Astro-Man? surf-rockot játszó együttes kiadott egy számot Philip K. Dick in the Pet Section of a WalMart címmel.

Nem meglepő, hogy mivel a Csordulj könnyem, mondta a rendőr maga is egy dal köré épül, ezért az évek folyamán több dalszövegben történt rá utalás. Például a Discordance Axis nevű grindcore banda készített azonos című számot, illetve a Tubeway Army együttes Listen to the Sirens című számának nyitó sora a következő: ,,Flow my tears, the new police song". A Liars rock-banda They Were Wrong, So We Drowned című lemezén található utolsó szám címe: Flow My Tears, The Spider Said.

[szerkesztés] Számítógépes játékok

Az Ubik című regény alapján a Cryo Interactive Entertainment 1998-ban készített egy számítógépes játékot Philip K. Dick's Ubik címmel. A Különvélemény című novella alapján készült hasonló elnevezésű filmből is készült videojáték: 2002-ben a Activision készítette el, Minority Report: Everybody Runs címmel.

[szerkesztés] Képregény

1986-ban, az amerikai Weirdo magazin 17. számában jelent meg R. Crumb The Religious Experience of Philip K. Dick című képregénye, ami Dick 1974-es furcsa élményeiről szólt.

[szerkesztés] Elismerései

• Hugo-díj
  • Legjobb regény
    • 1963 – Az ember a fellegvárban (nyertes)
    • 1975 – Csordulj könnyem, mondta a rendőr (jelölt)
  • Legjobb kisregény
    • 1968 – Faith of Our Fathers (jelölt)
• Nebula-díj
  • Legjobb regény
    • 1965 – Dr. Bloodmoney (jelölt)
    • 1965 – Palmer Eldritch három stigmája (jelölt)
    • 1968 – Álmodnak-e az androidok elektromos bárányokkal? (jelölt)
    • 1974 – Csordulj könnyem, mondta a rendőr (jelölt)
    • 1982 – The Transmigration of Timothy Archer (jelölt)
• John W. Campbell-emlékdíj
  • Legjobb regény
    • 1975 – Csordulj könnyem, mondta a rendőr (nyertes)
• Brit SF-díj
  • Legjobb regény
    • 1967 – Palmer Eldritch három stigmája (nyertes)
    • 1979 – Kamera által homályosan (nyertes)

[szerkesztés] A Philip K. Dick emlékdíj

A Philip K. Dickről elnevezett emlékdíjat 1982 óta minden évben kiosztják. A díjat a Philadelphia Tudományos-fantasztikus Közösség szponzorálja, és egy bizottság által az év legjobbjának ítélt sci-fi regénye kapja. Hagyományosan a Norwescon elnevezésű sf találkozón kerül átadásra.

Az 1984-es orwelli évben a díjat a nagy cyberpunk szerző, William Gibson első regénye, a Neurománc nyerte el. Érdekesség, hogy 1987-ben K. W. Jeter, Dick barátja is jelölve volt.

[szerkesztés] Filmadaptációk

• Blade Runner (Szárnyas fejvadász), 1982, r.: Ridley Scott, az Álmodnak-e az androidok elektromos bárányokkal? c. regény alapján
  • Blade Runner, 1992, rendezői változat
  • Blade Runner – The Final Cut, 2006, rendezői változat (bemutató: 2007)
• Total Recall (Az emlékmás), 1990, r.: Paul Verhoeven, a We Can Remember It for You Wholesale c. novella alapján
• Confessions d'un Barjo (1992, r.: Jérôme Boivin, a Confessions of a Crap Artist c. regény alapján)
• Screamers (Az elhagyott bolygó) (Screamers, 1995, r.: Christian Duguay, a Second Variety c. novella alapján
• Impostor (Imposztor), 2002, r.: Gary Fleder, az Impostor c. novella alapján
• Minority Report (Különvélemény), 2002, r.: Steven Spielberg, azonos című novella alapján
• Paycheck (A felejtés bére), 2003, r.: John Woo, a Fizetség című novella alapján
• A Scanner Darkly (2006, r.: Richard Linklater, a Kamera által homályosan c. regény alapján
• Next (várható bemutatási éve 2007, r.: Lee Tamahori, Az aranyember c. novella alapján)

[szerkesztés] Források

• Philip K. Dick: Palmer Eldritch három stigmája (ford. Pék Zoltán), Agave Könyvek, 2003 ISBN 9638636157

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Angol nyelvű oldalak

• Hivatalos oldal
• www.philipKdickFans.com
• Philip K. Dick az IMDb oldalain
• The PKDicktionary, egy "szótár" Dick műveihez.
• "The Religious Experience of Philip K. Dick" R. Crumb képregénye Dick vallásos élményeiről a Weirdo magazinból.
• "How To Build A Universe That Doesn't Fall Apart Two Days Later" -egy esszé a szerzőtől.
• Dick kapcsolata a gnoszticizmussal
• "What would Dick think?" – hírek Dick stílusában tolmácsolva

[szerkesztés] Magyar nyelvű oldalak

• Az Agave kiadó Dickkel kapcsolatos anyagai online 1,2
• Lefordított teljes szövegek online
• Magyarra fordított novelláinak listája
• Életrajza és műveinek bemutatója az ekultúra oldalán.
• Műveiről az És-ben