Sci-fi

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A sci-fi (angol: science fiction, ejtsd: szi-fi^[1]) vagy más néven a tudományos-fantasztikus művek olyan művészeti (irodalmi, film stb.) alkotások, melyek legtöbbször valódi vagy képzeletbeli tudomány(ok)nak a társadalomra, vagy egyes egyénekre gyakorolt hatását mutatják be.

Tartalomjegyzék

1 A sci-fi témái
2 A sci-fi típusai
3 A sci-fi története
- 3.1 Az előfutárok
- 3.2 Angolszász nyelvterület
4 Kapcsolódó témák
5 Jegyzetek
6 Külső hivatkozások

[szerkesztés] A sci-fi témái

Időutazás
Űrrepülés
Idegen lények, UFO-k
Földönkívüli élet
Mesterséges intelligencia
Gépek, robotok
Társadalmi rendszerek
Filozófia
Civilizáció

[szerkesztés] A sci-fi típusai

[szerkesztés] Keményvonalas (hard) sci-fi

A sci-fi-nek azt a vonalát értjük alatta, amelyik szigorúan figyelembe veszi és alkalmazza a tudományos ismereteket, azokból logikus következtetéseket von le, és általában betartja a tudományos módszerekkel szemben támasztott követelményeket. A keményvonalas sci-fi ennek ellenére nem száraz tudományos leírás, a tudományos háttér csupán a cselekmény hihetőségét növeli, és sokszor kulcsfontosságú a történetben. Ide sorolhatjuk azokat a műveket is, amelyek valamely kitalált vagy eddig nem igazolt tudományos elméletet vagy műszaki berendezést használnak fel, és azokat elfogadható logikai rendszerbe helyezik.

[szerkesztés] Soft sci-fi

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Egyéb típusok

Utópia

[szerkesztés] A sci-fi története

[szerkesztés] Az előfutárok

Az idegen lényekkel kapcsolatos írások először a tudományos-fantasztikus irodalomban (sci-fi) jelentek meg, bár a népek mondavilága tele van nem emberi lényekkel (istenek, féistenek, szörnyek, tündérek). Az első sci-finek mondható írás Jonathan Swift Gulliver utazásai című műve.

[szerkesztés] Angolszász nyelvterület

A műfajnak aztán a 19. század végén élt H. G. Wells adott lendületet. Érdekes momentum a 30-as években H.G. Wells A Mars támadása c. sci-fi regényének rádiójátéka, amelynek során emberek ezrei hitték el a kitalált, de valóságszerűen tálalt történetet, és menekültek el otthonaikból az USA-ban.

[szerkesztés] Korai tudományos fantasztikum

A műfaj klasszikusa kétségtelenül Verne Gyula (Jules Verne) francia író, aki több tucat sci-fit írt és egzotikus helyeken játszódó kalandregényt úgy, hogy soha nem hagyta el Franciaországot. Verne alaposan felkészült a tudomány és technika korabeli eredményeiből és próbálta elképzelni a további fejlődést. Regényeinek nagy hatása volt a 19. századi emberek gondolkodására, el lehet mondani, hogy sok későbbi kutatótnak és felfedezőnek adott ihletet és motivációt.

[szerkesztés] Az Aranykor

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] A modern kor

A modern kor jelentős magyar képviselője a Galaktika, ami 1972 és 1995 között nem csak lehetővé tette a hazai scifi-rajongóknak, hogy folyamatosan hozzájuthassanak a világban megjelenő művekhez, és nem csak segítette a hazai szerzők megjelenését, de példányszáma – és minősége – alapján bejutott a világ első három legnagyobb antológiája közé. 1974-ben megkapta az Európa Legjobb Sci-Fi Magazinja díjat.

A Galaktika főszerkesztőjeként ismert Kuczka Péter azonban jóval többet tett a hazai sci-fi-ért ennél, nevéhez fűződik számtalan regény és novelláskötet kiadása.

A Galaktika 2004 novemberében újra indult (bár az eredeti stábból szinte senki sem vett részt benne, de az indító cég megvásárolta a név használati jogát), Burger István főszerkesztő irányításával. 2005-ben ismét elnyerte az Európa Legjobb Sci-Fi Magazinja díjat az ESFS (Európai Science-Fiction Társaság) Glasgowban megrendezett Eurocon találkozóján.

A magazin megszűnése és újraindulása között eltelt majdnem tíz évben több SF lap próbálta pótolni a Galaktika által hagyott űrt, például: