Dézsi Lázár György
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Dézsi Lázár György (Dési Lázár György) (Dés, ? – 1773. október 25.) erdélyi református püspök
[szerkesztés] Élete
Tanulását szülővárosában kezdette, melyet Nagyenyeden folytatott s a frankfurti egyetemen fejezett be, hol a francia nyelvet sajátította el; onnét hazatérve Aranyosrákoson lett pap; 1740-ben Nagyenyedre választották meg második lelkésznek, 1758-ban esperesnek, 1765-ben egyetemes főjegyzőnek és zágoni Aranka György halála (1767. június 9.) után püspöknek, mely hivatalát haláláig viselte.
[szerkesztés] Munkái
1. Dissertatio theologica. De libro vitae Apocalipsis III. 5. Francof. ad. Viadrum 1738. júl. 9.
2. Biró Anna asszony felett halotti tanítása. Kolozsvár, 1753.
3. Halotti prédikatzio... Ketzeli Borbála asszony felett Torotzkó-Szent-Györgyön 9. okt. 1757. U. ott, 1759. (Oratio exequialis super funere Petri Torotzkai. Ennek függeléke.)
4. A kegyes beszélgetésről iratott oktatás. Szeben, 1761. (Osterwald Frigyes után franciából ford.)
5. Hórhegye, melyben Mózes Áront püspöki öltözetiből levetkezteté... Kolozsvár; 1763. (Hermányi Dienes József felett mondott halotti prédikáció.)
Kéziratban maradt: Papi tisztről című munka, Osterwald után francziából ford.