Debreceni Református Nagytemplom

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Nagytemplom

A Debreceni Református Nagytemplom Debrecen legjellegzetesebb épülete, a magyar református egyház jelképe. A Kossuth tér és a Kálvin tér közt áll, a belvárosban. A templom a magyar református egyház jelképe, miatta nevezik a várost gyakran „kálvinista Rómá”-nak. 1500 m²-es alapterületével az ország legnagyobb református temploma; ezenkívül a magyarországi református templomok közül ennek van a legnagyobb harangja. A templom 1805 és 1824 között épült, klasszicista stílusban.

[szerkesztés] Története

Debreceni Nagytemplom

Kossuth Lajos Székje a templomban

Helyén már a középkorban is templom állt, de ez leégett. Helyébe gótikus stílusú csarnoktemplom, az András-templom épült 1297 és 1311 között, alapterülete kb. 16x43 méter volt. Ez a templom 1564-ben leégett. 1626-ban a már protestáns többségű város megkezdte a templom újjáépítését. Rákóczi György támogatásával az építkezés 1628-ban befejeződött. 1640-42-ben tőle különálló tornyot emeltek, ebben helyezték el a kb. 300 kg súlyú, osztrák ágyúgolyókból öntött harangot. 1707-ben, a Rákóczi-szabadságharc alatt a császári csapatok súlyosan megrongálták a templomot, mely végül 1802. június 11-én egy nagy tűzvész során elpusztult.

1805. április 8-án kezdték meg a középkori alapokon a Nagytemplom építését Péchy Mihály tervei alapján, a terveket azonban közben többször is módosították. Az eredeti tervekben kereszt alapajzú templom szerepelt, tornyai közt kupolával, de ez pénzügyi okok miatt nem valósult meg. A bal oldali torony 1818-ra készült el, a jobboldali (keleti) pedig 1821. augusztus 6-án. A tornyok 61 méter magasak. Mivel az eredeti tervekben szereplő kupola nem épült meg, a két torony közt esztétikai szempontból kedvezőtlen üres hely keletkezett. 1823-24-ben a timpanon mögé díszes frontgalériát építettek Rábl Károly tervei alapján.

[szerkesztés] Építészeti jellegzetességei

Orgona

A templom főhajója 55 méter hosszú és közel 15 m széles, a kereszthajó 38 m hosszú és 14 m széles. Református templomokra jellemzően a belső falakat fehérre festették. A bal oldali, nyugati toronyból szép kilátás nyílik. Itt helyezték el a Rákóczi-harangot is, mely megrongálódott a tűzvész során, de újraöntötték. A toronytetőkre barokk elemek jellemzőek.

A Nagytemplomban mondta ki 1849. április 14-én a Habsburg-ház trónfosztását és Magyarország függetlenségét Kossuth Lajos, és itt választották kormányzóvá is. Kossuth széke a ma napig megtekinthető a templomban.

A templomban két orgona található – a régebbi a szószék mögött, ezt Jakob Deutschmann készítette 1838-ban, ez egy 3 manuálos, 43 regiszteres, klasszicista szekrényű hangszer. Az újabb orgona a főbejárat fölött található, a templom déli részében. Ezt az új, rezonátorcsöves elektronikus orgonát Albert Péter tervezte 1981-ben, hárommanuálos, 52 regiszterrel.