Dervis
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A dervis szó a köztudatban a muzulmán szúfi testvériség (tarika) képviselőire utal, akik a középkori keresztény szerzetesekhez hasonlóan szegénységben, aszkétaéletet élnek.
A szó a perzsa Darwīsh (درویش) szóból ered, melynek jelentése „ajtóban álló”[1], „vallásos koldus”[2].
A dervisrendek már elég korán, a 12. században[3] kialakultak az iszlámban, annak ellenére, hogy az iszlám elutasítja a szerzetesi életet[4]. A szúfi derviseket tiszelik tudásuk, bölcsességük, költészetük (Gül baba), felvilágosultságuk vagy éppen szellemességük miatt.
A dervisek misztikus kapcsolatban állnak Allahhal, imádkozással, meditációval, tánccal kerülnek közelebb hozzá. A leghíresebbek a kerengő dervisek, azaz a mevlevik, Mevlana követői a törökországi Konya városából. [5]
A Török Köztársaság megalapítása után Atatürk minden dervisrendet bezáratott, ám az egyébként is jórészt titokban működő mevlevik továbbra is működtek (és működnek ma is) Törökország területén. Ma népszerű túristalátványosságnak számít egy-egy kerengő dervis előadás, a dervisek hagyományos szúfi zenéje pedig a populáris zenébe is belopta magát, legnépszerűbb képviselője az elektronikus zenét szúfi zenével ötvöző világhírű Mercan Dede (aki maga is játszik a hagyományos dervis-hangszereken, a neyen és a bendiren).
A főbb dervisrendek közé tartozik a törökországi bektasi és a mevlevi, az észak-afrikai senussi, a közel-keleti Rifa'i és az iráni quadiri.
[szerkesztés] Hivatkozások
[szerkesztés] Lábjegyzetek
- ^ Pallas Nagylexikon
- ^ The Free Dictionary: Dervish
- ^ Terebess Lexikon: Dervis
- ^ Pallas
- ^ All About Turkey: Whirling Dervishes
Based on work by